Képviselőházi irományok, 1875. XIV. kötet • 502-558. sz.
Irományszámok - 1875-525. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése, „a gyámügy rendezéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában
525. szám. 55 76-ik (uj) §. gyanánt felvétetett: „A gyám és gondnok működése idejére a gyámoltak és gondnokoltak jövedelméből rendszerint jutalmat igényelhet, s ezt a gyámhatóság állapítja meg." J5 szakaszt a bizottság a törvényjavaslat rendszeressége szempontjából tartotta szükségesnek, s tette e helyre, mint általános elvi kijelentést azért, mert az utóbbi szakaszok bezárólag a 84-ik §-ig a jutalmazás módozatairól, illetőleg ezen elvnek alkalmazásáról szólnak. 84-ik §-hoz az első sorban előforduló ezen szó után „gyám" felvétetett „valamint az oly gyám, kinek gyámoltja egyedül a 83. §-ban körülirt vagyont bir; u mert nem lehet elzárkózni azon nézet helyessége elől sem, hogy a gyámpénztárilag kezelt vagyonnal biró gyámoltnak tartása, neveltetése és képviselóse miatt is méltányos a gyámot jutalomban részesiteni. 86-ik §-ban külön pont alatt megemlitendő, hogy a gyámi vagy gondnoki tiszt megszűnik: „saját kérelmükre történt felmentés által," — szükséges ez azon indokból, mert ily esetek is fordulhatnak elő, holott a saját kérelemre történt felmentést nem lehet az elmozdítással egyértelműnek venni. 95-ík §-ban az első bekezdés következőkép szövegezteteit: „ha a gyám vagy gondnok a képviseletet elmulasztja, s ebből a képviselendŐre kár származott, kártérítéssel tartozik;" önkényt folyik ugyani ez a felelősség fogalmából, melylyel a gyám vagy gondnok vódeneze érdekeit képviselni hivatva van, mindazonáltal a bizottság czélszerünek tartotta, ennek a törvényjavaslat e helyén világos ós félremagyarázhatlan kifejezést adni. 98-ik §. második bekezdése kihagyatott; miután a bizottság a kiskorura nézve nem tartja előnyösnek, hogy annak élete valamely biztosító intézetnél biztosittassék, mert ha vau annyi jövedelem, hogy annak egy része tőkeképzésre fordittathatik, a tőke emelését az életbiztosítás igénybe vétele nélkül is, ós minden, a biztosító-társulatot érhető veszélyből eredhető károk mellőzése meltett, előnyösebben lehet eszközölni. Ugyanezen szakasz harmadik bekezdésében a 14 óv helyett tétetett a 29-ik §-ban foglalt módosításnak megfelelőleg 16 óv; a hol is, miként ez utóbb emiitett szakasznál történt, a belügyminister ur a törvényjavaslat eredeti álláspontját fentartotta. A 103-ik §. azon indokból, hogy abban a gyámi, illetőleg gondnoki alkalmazás különbözősége kifejezést nyerjen, a következőkép szövegeztetett: „Oly gyám, ki a kiskorú vagyonát is kezeli, valamint az oly gondnok, ki a gondnokolt személyének képviselésére is hivatva van, tartozik a kiskorú tanítási, nevelési és egyéb személyes viszonyairól, illetőleg a gondnokolt egészségi állapotáról a gyámhatóságnak az évi számadás alkalmával körülményes jelentést tenni. Oly gyám, ki a kiskorú vagyonát nem kezeli, e részbeni jelentését évenként a gyámhatóság által kitűzött időben tartozik bemutatni. E jelentés a 125. §. esetében a közgyámnál teendő meg," 104-ik §-ban a bizottság a pénzbírság maximumaként javasolt 1000 frtot szerfelett magasnak találván, 200 frtot ajánl megállapitandónak. 113-ik §-ban kimondandó, hogy a nélkülözhető ingó vagyon értékesítése, habár az a szülők, nagyszülők ós rokonok beleegyezésével törtónt is, „a gyám vagy gondnok felelőssége mellett" létesíthető, nehogy a gyám vagy gondnok ezen kitétel hiányában magáról a felelősséget elháríthassa. 121-ik §-ban ezen szó „ingyen" kihagyatott, mert ha megtartatik, a gyámoltak vagy gondnokoltaknak esetleg valamely csekély dijórt leendő felvétele valamely jótékony intézetbe lehetetlenné vált volna, holott az illetőre az ily elhelyezés is előnyös lehet. 122-ik §. 5-ik pontja következőkép szövegeztetett: „A kiskorú házasságára nézve általában, ha az iránt a gyám és szülök, illetőleg* rokonok és a kiskorú között egyetértés létre nem jött, továbbá a 18 évet még be nem töltött kiskorú fiu, valamint a 16 évet még be nem töltött kiskorú leány házassága tekintetében; a házassági szerződésre nézve pedig minden egyes esetben."
