Képviselőházi irományok, 1875. XIV. kötet • 502-558. sz.

Irományszámok - 1875-549. Törvényjavaslat, a kir. Curiának országos képviselőválasztási ügyekben való biráskodásáról

226 549. szám. A törvényjavaslat nem vesz fel több anyagi és alaki szabályt, mint a mennyi elkerülhetlenül szükséges arra, hogy magát a kir. Ouria a törvényhozás intentióira nézve kellőleg tájékozhassa, vagy a mennyit a dolog természete s a felek érdeke szükségképen megkíván. A kir. Ouria azon vitás kérdéseknek, melyek a javaslat értelmében hozzá utasíttatnak, első utolsó, és így egyedüli birája lesz. A Curia ezen különleges hatásköre a dolog természetéből önkényt folyik, nemcsak azért, mert az igazolási ügyek természete gyors elintézést követel, nemcsak azért, mert a Ouria tagjainak jogérzete, függetlensége és szakképzettsége az igazságos elintézés lehető legerősebb biztosítékát szolgáltatja, hanem azért is, mert nincs fórum, a melyhez a Curia határozatai akár anyagi, akár alaki sérelem miatt fellebbezhetők lennének. Ha tehát a Curiának, mint az igazolási vitás ügyek első és utolsó birájának, minden határozatai szükségkép jogérvényesek és perorvoslatokkal meg nem támadhatók, elesik a szüksége az alaki eljárás részletes szabályozásának, mert a megállapítandó szabályokon netalán ejtett esetleges sérelmek orvoslásának nincs fóruma. Áttérve a részletekre, a törvényjavaslat 5 fejezetből áll: az 1-ső szól a hatáskörről ós a szervezetről; a 2-ik az eljárásról; a 3-ik a vizsgálatról; a 4-ik a költségekről; az 5-ik a vegyes intézkedésekről. I. Eész. 1—4 §. Az 1—4 §. szól a kir. Ouria hatásköréről és szervezetéről. A szervezet nem igényel tüzetes megvilágítást, azon szabályokat tartottam szem előtt, a melyeket ugyancsak a kir. Curiának a választói jogosultságra vonatkozó bíráskodására nézve az 1874: XXXIII. t.-cz. 51. §-a már megállapított. Annál tüzetesebben kell indokolnom a kir. Ouria hatásköréről az 1-ső és 4-ik §-ban fölvett intézkedéseket. Az 1874: XXXIII. 89. §. csak a kórvénynyel megtámadott választások érvényének teszi birajává a kir. Curiát, mig javaslatom 1. §-a az olyan választások érvénye fölött való bíráskodást is a Curia jogköréhez utasítja, a mely választások jegyzőkönyvei a képviselőház által a házszabályokban körülírandó módon kifogás alá vétettek. Azt kell hinnem, hogy a törvényjavaslat álláspontja helyesebb, s az idézett 89. §. intézkedése tarthatatlan. Mi történik azon jegyzőkönyvekkel, a melyekből világosan kitűnik, hogy a megejtett választásnál az 1874 : XXXIII. t.-cz. lényegesebb intézkedései meg nem tartattak, vagy épen megsértettek ? Szemet huny-e a képviselőház a választási jegyzőkönyvben — egy közokmányban — constatált sérelmek fölött csak azért, inert kérvény a választás ellen nem nyújtatott be ? Ez ellenkeznék az igazsággal, a ház méltóságával s a 9 éves gyakorlattal. És ha szemet nem huny, ha az ilyen jegyzőkönyvek — miként azt a jelenleg érvényben levő házszabályok 14. 18. 27. és 30. §§. rendelik, jövőre is egyenlő elbánás alá esnek azon jegyzőkönyvekkel, a melyek ellen kérvény nyújtatott be, ki lesz a birája az ilyen választások érvényének ? Ha már döntött a törvényhozás a fölött, hogy a választások érvényének nem a ház, hanem a Curia a hivatott birája, lehet-e a vitás ügyek egy részét a Ouriára bizni, más részét pedig a képviselőháznál megtartani ? Nem ugyanazon érvek harczolnak-e mindkét esetben a képviselőház bíráskodása ellen, és a kir. Ouria bíráskodása mellett.