Képviselőházi irományok, 1875. XI. kötet • 410-499. sz.

Irományszámok - 1875-499. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottságnak jelentése, a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló törvényjavaslatra

499. szám. 355 Ezen törvény által kettős ozél' elérendő, egyik a békebirói intézménynek meghonosítása, illetőleg Anglia és Francziaország példájára független és tekintélyes honpolgároknak az ingyenes közszolgálatba való bevonása; — másik ozél a kisebb peres ügyeknek a jelen szükséghez képest gyors és olcsó s lehetőleg békéltető és kiegyenlitő utón való elintézése. A jogvégzettsógi qualificatió mellőzése valamint a békebirói functióknak a szolgabirákra való- kiterjesztése szerintünk is conditió sine qua non-ját képezi a kitűzött czóloknak. A VIII. osztály a 3. §-t, mely a nagy községeknek külön békebiró választási jogot enged, azon tekintetből ellenzi, mert főkép az ország hegyes vidékein számos 1500—2000 lakossal biró úgynevezett nagy község van, melyekben oly egyének, kik a törvény intentiójának megfelelő társadalmi qualifícatióval birnak, nem igen találkoznak, s ha e községekben jobbak hiányában qualificálatlan egyének fognának választatni, ez a békebirói állás tekintélyének lenne ártalmára. A 16. §-ban a békebiró competentiáját óhajtja jelentékenyen bővíttetni, a tett javaslatok folytán a központ el is fogadta a javaslatok egyrészét, melyek közül főkép a visszahelyezési ós mesgye-kiigazitási kereseteknek a békebiró hatáskörébe való vonásától várunk üdvös eredményeket, minthogy ép ezen természetű ügyek azok, melyek a legköltségesebb perlekedésekre szolgáltattak anyagot az eddigi eljárás szerint, Ezeken kívül óhajtjuk a békebiró competentiáját felemelni 50 írtról 100 fiira, továbbá óhajtjuk a kóbebiróhoz utalni a kisebb kihágási ügyeket és feljogositni 8 napig terjedő szabadság-büntetést megitélni; — ez a békebiró tekintélyét a nép előtt jelentékenyeu emelné, de elvi ellenmondást sem tartalmaz, mert hisz az uj büntető codex az ügyeket ugyis a közigazgatási, tisztviselő hatáskörébe fogja utalni, s a jelen tárgyalás alatti javaslat 31. §. a békebirónak ad jogot 24 órai elzárással való fenyitésre, s a 78. §. mely szerint a büntetés pénzek a község pénztárába folynak, ezen rendelkezés által módot nyújt a községnek börtön helyiséget tartani s a letartóztatott élelmezéséről gondoskodni, igy tehát a módositás sem elvi, sem gyakorlati akadályokba nem ütköznék. A békebiró elé tartozó egyszerű és kisebb perekben az ügyvéd általi képviseletnek a lehetőségig való korlátozása kívánatos, ezt nem a teljes kizárás drastikus eszközeivel kell elérni, hanem az által, hogy e perek szűnjenek meg az ügyvédek gazdag jövedelmi forrásai lenni, ezt czélozta a VIII. osztály a midőn a 30. §. olyatén módosítását indítványozta, hogy a meghatalmazott sem felétől, sem ellenfelétől perköltség és munkadíj czimén mit se követelhessen, ez a központ által el is fogadtatott,, ez a jelenleg divatozó meglepő utólagos díjjegyzékeket fogja korlátozni. Arra. azonban, hogy e törvény • a czélba vett eredményt szülje, ugyanis a kisebb peres ügyek gyors és olcsó elintézést s a perlekedési hajlam fékezését, nézetünk szerint egy összhangzatos betetőzésről kell gondoskodni s ez lenne az általunk javasolt felebbezési fórum. Azon nézet is talál támogatásra, hogy a bagatell-ügyekben a felebbezós zárassék teljesen ki és valóban 20 eset közt 19-ben ez helyén is lenne, de mind a mellett az előfordulható basáskodásnak egy tágas tért nyitni veszélyes volna s igy egy felsőbb forumot kell megállapítani, de olyat, mely a jogos sérelmeket orvosolja, de a pert ok nélkül ne bonyolítsa. Az igazságügyministeri javaslat, valamint a ház osztályainak többsége a járásbirák kizárásával a szolgabirákra kívánja ruháztatni a békebirói functiókat, ez által mintegy kimondják azt, hogy a bagatell-ügyeket nem, tartják szükségkép az igazságszolgáltatás keretébe tartozóknak, továbbá azt, hogy azok elintézésére a választott közigazgatási tisztviselőt, kiben több gyakorlatiságot és helyi ösmeretet tételezünk fel, alkalmasabbnak látják a nép apróbb differentiáinak elintézésére, — ez igy állván, mi természetesbb, mint az, hogy a felsőbb bíróság, mely a bagatell-ügyekben itél, ugyanaz legyen, mely minden egyébben is felebbvalója a szolgabírónak, ugyanazon alapon választatott s ugyanegy szellemtől van áthatva, — itten fogja a praxis megmutatni amaz axióma igaz45*