Képviselőházi irományok, 1875. X. kötet • 373-409. sz.
Irományszámok - 1875-377. Jelentése a mentelmi bizottságnak, Dr. Miletics Szvetozár országgyülési képviselő mentelmi ügyében
16 377. szám. lévő Kankovics Györgynek július 25-én, tehát a vizsgálat elrendelése és letartóztatása irtán, vagyis 20-ik napon tett terhelő vallomása szolgált csak alapul arra, hogy a budapesti kir. főügyészség Dr. Miletics Szvetozár ellen a felségárulási bűntény miatt a budapesti kir. törvényszéknél a vizsgálatnak és vizsgálati fogságnak elrendelését kérje. Ekként a vizsgálati iratok szerint Dr. Miletics Szvetozár már Jovanovics Kornél ellen emelt vád következtében s ez ellen teljesített vizsgálat folytán, mint az állambiztonság háboritására való izgatás bünszerzőségével gyanúsított, fogatott be s e befogatása után 20 nap múlva merült föl ellene a Felségárulási vád gyanúja. Ezen körülményt azért említem fel, mert szükségesnek látom feltüntetését annak, miszerint az elfogatás már az első eset következménye volt, habár a vizsgálat és vizsgálati fogság az utóbb felmerült vád következtében is elrendeltetett ellene — ugyanazon, az első alkalomra kiadott s a képviselői immunitást felfüggesztő ministertanácsi határozat alapján. A bizottság által előadott tényállásnak ily összeállítása után a t. képviselőház határozatához képest, mely szerint ezen ügyet a mentelmi bizottsághoz azon utasítással rendelte kiadatni, hogy ne csak a törvényszék kórelméről adjon indokolt, kimerítő véleményt, hanem a kormány meghallgatásával — ennek ez ügyben követett eljárására és eljárása felől is terjesszen elő indokolt véleményt — a bizottság többségétől eltérőleg e feladatot következőleg hiszem e két körülményre nézve megoldani, ugyanis: Az első kérdésre, a törvényszék kérelmére vonatkozólag az a meggyőződésem, hogy a vádlott képviselőnek meghallgatása nélkül alapos és kimerítő véleményt mondani nem lehet, a vádlott részéről előzetesen \ írásban beadott nyilatkozat ezt nem pótolhatja, mert ez az irományok ismerete nélkül készült s mert a tárgyaláson jelenlevő képviselő a bizottságot figyelmeztetheti a netán fenforgó zaklatás körülményeire s ezt feltüntető irományokra; és minthogy a házszabályok 179. §-ának második bekezdésében foglalt határozott rendelkezése, mint általános szabály szerint, az országgyűlési képviselő ellen beadott kérvény bizottsági tárgyalásakor az illető képviselő kihallgatandó ; minthogy továbbá, ha a házszabályok a képviselőnek saját kívánatára leendő kihallgatását világosan nem rendelnék is, vagy ha ezt az eddigi folytonos gyakorlat egyetlen egy eset kivételével nem igazolná is: már azon általános jogi alapelvnél fogva, hogy senkit sem lehet kihallgatás nélkül jogosan elitélni : — a törvényszék kérelme fölött a képviselőház jelenleg még nem határozhat; minélfogva azon tiszteletteljes véleményt terjesztem elő, hogy: • A mentéimi bizottság Dr. Miletics Szvetozár képviselőnek kihallgatására utasittassék s e kérdés fölötti határozathozatal a bizottságnak a kihallgatás után teendő ujabb véleményadásáig felfüggesztessék. . A második kérdés, a kormánynak ez ügyben követett eljárása oly igen fontos, nemcsak a képviselői függetlenséget, de magát a képviselőház tekintélyét érintő alkotmányi kérdés, hogy ez iránti véleményezésnél a lehető legnagyobb vigyázat igényeltetik, nehogy ennek a tisztán tárgyilagos bírálat mellőzésével leendő elintézése, mert eddig előzmény reá nincs, veszedelmes praecedensül szolgáljon s jövőre a kormány fegyverül használhassa föl az őt kiválóan ellenőrző ellenzék ellenében. Azért a képviselői függetlenségnek ép a kormánynyal szemben való teljes megóvása szempontjából — mert ezt szabályozó törvényünk nincs, s mig ezt másként a czólnak jobban megfelelőleg törvény utján nem szabályozzuk — a képviselőnek elfogatását csak az állambiztonságot veszélyeztető rendkívüli körülmények közt s csak ugy és addig tartom indokolhatónak. ha a veszélyt másként, mint a képviselőnek elfogatása által, eltávolitani nem lehet, ós a mig a veszély tart. És «kkor ezt a kormány rendőrileg, teljesen saját felelősségére kell hogy tegye; az magától értetődvén, hogy a házat az első ülésben értesiteni s ennek határozatát kikérni köteles. Ez az alkotmányos kormány felelősségének elvéből kifolyó szabály, mely, törvény nem létében a szükségjogban leli magyarázatát.
