Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.
Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának
X 372. szám. . 91 egy a határon túl lévő embert megöljön s ha lövése utóbbit csakugyan találja s megöli: ez esetben a porosz biróságok őt Poroszországban elkövetett gyilkosság miatt megfenyithetik, mert az eredményt Poroszországban elkövetett cselekmény által idézte elő s mert ezen eredmény magának a cselekménynek elválaszthatlan részét képezi. Ha ellenben s ez a megszorítás, külföldi területen, ennek határán álló külföldi egyén porosz területen lévő embert lő agyon: akkor a porosz biróságok, a területiség elve szerint, nem járhatnak el ellene, mert nem Poroszországban, hanem külföldön cselekedett. Ugyanezen következtetésnek jelen esetben is van helye; s helye volna még akkor is, ha azon személyeket, kik az illető biztositóleveleket Poroszországban porosz alattvalóknak kézbesítették L. vádlott ezzel megbízta s ezek meghatalmazottjai gyanánt helyette cselekedtek s ha tehát a vádlott ezen közvetítőket eszközei gyanánt használta volna. Azt mondja ugyan a királyi legfőbb törvényszék Ítéletében, hogy ily körülmények között L. vádlott „általános büntetőjogi elvek szerint tettesnek és ugy tekintendő, mintha a kérdéses bűnös cselekményt ö maga személyesen Poroszországban követte volna el." E helyütt azonban egymástól nagyon is különböző két mozzanat van összetévesztve. L. vádlott ez esetben igenis okozta azt, a mi Poroszországban törtónt, de nem cselekedett Poroszországban. „Altalános büntetőjogi elvek" szerint a Poroszországban történtekórt mint bünszerző felelős lenne ugyan, ettől azonban teljesen különbözik az a kérdés: minő helyen követte el a bűnösségét megállapító cselekményt ? Ez a hely nem Poroszország, hol jelen sem volt, hanem Hamburg, a honnan intézkedett. Hogy pedig „ugy tekintendő" lenne, „mintha a kérdéses bűnös cselekményt ő maga személyesen Poroszországodé követte volna el", ez az általános büntetőjogi elvekből épen nem következik s ép oly kevéssé következik a területiség elvéből, mely — a mint az értekezés 256. lapján helyesen megjegyeztetik — az ideiglenes alárendeltség fictioját tehát a Poroszországban való képzelt jelenlét fogalmát egyátalában nem ismeri. Feltűnőknek és természetelleneseknek nevezhetjük és magokban véve rosszalhatjuk ugyan a területiség elvének fentebb kifejtett következményeit: de ezek kizárólag a természetellenes és nézetem szerint az állam helyzetének ós feladatának meg nem felelő területi elvnek rovására esnek. Mindaddig mig az állam a külföldiek irányában alkalmazott területi elv alól, az érintett esetekre nézve, világos kivételt nem állapit meg: ragaszkodnunk kell azon következményekhez is; mert ezek kizárólag magából a területiség nagyon szűk elvéből folynak. Már fenébb érintettem, hogy az itt kifejtettek nem alkalmazhatók olyan esetekre, melyekben különféle — egymással összfüggő s részint az országban, részint külföldön elkövetett cselekményekről van szó. Ez a kérdés nem tartozik ide, minthogy L. vádlott nem volt jelen és működött Poroszországban is. Nem lehet ezek közé — a mint többen tették — azon eseteket is számítani, melyekben a vádlott csupán az országban, de nem külföldön is, vagy pedig csak külföldön, de nem az országban is volt személyesen jelen ós működött. Ha p. o. valaki az országból becsületsértő vagy zsarolás elkövetésére irányzott levelet intéz külföldön lakó emberhez s utóbbi a levelet megkapván, ez által tartalmának tudomására jut: ezen eset igenis fentebb eldöntött kérdés alá tartozik. Nincsen itt különféle olyan cselekményekről szó, melyeket az illető részint az országban, részint külföldön követett volna el, hanem csak az országban elkövetett egy cselekmény forog szóban. A mennyiben tehát a bűntett befejezése az által történik is, hogy a levél tartalma a külföldön lakó átvevő tudomására jut: a levél elküldője még sem külföldön, hanem a levél elküldése által az országban követett el büntettet. Ugyanezen okból azonban másfelől olyan külföldi egyént, ki külföldről intéz az országban lakó emberhez ily levelet, nem fenyíthetnének meg a belföldi biróságok, mert cselekményét csakis külföldön követte el. 12*