Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.

Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának

90 372. szám. A cselekmény fogalmát illetőleg kétféle értelem különböztetendő meg, a mely megkülönböztetés a dolog természetében rejlik s ugy a tudomány terén mint közbeszédben egyaránt ismeretes. A tágabb értelemben vett cselekmény, ugy szólván a Qselekmény összeségét, azaz a cselekvő tettét a neki beszámítható eredménynyel együtt véve jelenti. A cselekmény fogalma azonban másfelől ezen egésznek csak részét is jelentvén: a szűkebb értelemben maga a cselekmény szembe állíttatik az általa előidézett eredménynyel. Ez esetben az alanynak az eredménynyel szembe állított azon működését jelenti, mely az eredménynek alapjául szolgál és azt előidézi. Bűntettnél pedig ezen működés és a szándék, melylyel teljesíttetik, képezi a bűntény lényegét; ez által követtetik el a bűntény, s az eredmény, melyet előidéz, belőle következik, benne fekszik és nem egy más különös tevékenység által hozatik létre (természetesen eltekintve azon esettől, midőn azon működést még további — az eredményre irányzott — cselekmény követte, lásd alább). A mennyiben tehát a bűntény elkövetésének helyéről van szó: ennek nem lehet azon helyet tekinteni, melyen az érintett — önállás nélkül való — eredmény eléretett és bekövetkezett, hanem csakis azt a helyet, melyen az eredményt előidéző cselekmény (szembe állítva az eredménynyel) elkövettetett. Az eredmény a cselekménynyel jár és elvalaszthatlan részét képezi. Ennélfogva a tágabb értelemben vett cselekmény helye is csak az lehet, melyen a szűkebb értelemben vett cselekmény elkövettetett; nem pedig azon hely, melyen a tágabb értelemben vett cselekménynek a szűkebb értelemben felfogott cselekmény által előidézett része megvalósult. A jogsértés elkövetésének helye csakis az a hely, melyen a szűkebb értelemben vett cselekmény elkövettetett. Ennélfogva részemről Hálschner-rel egyet nem érthetek, midőn („System des preuss. Strafrechtes" czimü munkája 73. 1.) ezeket mondja : „A mennyiben külföldről intézett cselekmény által tettleg lehetséges az országban jogsértést elkövetni: a területiség elve szerint, a külföldön lévő és cselekvő tettes is feltétlenül az ország törvényeinek volna alávetve." Ezen elvből Hálschner azt következteti: „hogy a bűntény azon a helyen követtetett el, melyen a jogsértés történt, minthogy a cselekmény nem magában, hanem csak mint a jogsértő eredménynek önálló oka törvényellenes és bűnös". Azonban ha csupán azon helyről van szó, melyen tettes a bűntényt elkövette, mégis csak az a hely lehet irányadó, melyen a bűntény elkövetése végett működött. Ha azután ebbeli működésének jogsértő eredménye más helyen következett be: nem mondhatni, hogy maga a bűntett ezen harmadik helyen követtetett volna el; mert azt a működést, mely a jogsértő eredmény önálló oka volt, tettes egészen más helyen teljesítette, ezen működés helye pedig csak egy, minthogy a működés eredményével együtt, azon egy helyen létrehozott egészet képez. A végeredményre nézve tehát azzal értek egyet, a mit Temme „Lehrb. d. Strafr." 115, 116 1. és Bar „internationales Privát- und Strafrecht" czimü munkája 142. 1. mondanak s a mi az utóbb nevezett részéről nézetének igazolására idézett döntvényekben ki van fejtve, a mint hogy különben is sok büntető jogász ós több törvényhozás is (p. o. a szász büntetőperrendtartás 49 czikke) a fórum delicti commissi-ra nézve hasonló eredményt fogadnak el. Ellenérvül ezen nézet ellen a felebbviteli törvényszék egy példára hivatkozik. Azt mondja ugyanis, hogy ha bűntettnek az országban való elkövetése a bűntettes jelenlétét okvetlenül feltételezné : akkor a határon túl elsütött lövés által az országban elkövetett gyilkosságot vagy méreg átküldése által törtónt megmérgezést külföldön elkövetettnek kellene tekinteni. Ezen utóbbi következtetést el kell ismerni, csakhogy ily esetben nem lehet a gyilkosságot „az országban elkövetettnek

11 nevezni. Az általam védett nézet az ellenfelekével szemben, egyfelől a porosz bíróságok illetőségének kiterjesztésére, másfelől pedig annak megszorítására vezet. Ha ugyanis — s ez a kiterjesztésre vonatkozik — porosz területen lévő külföldi a határon keresztül lő, hogy