Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.
Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának
372. szám, 29 Az ilyen büntetés azonban hasonlóképen magányban és szintén különösen e végre berendezett intézetekben volna kitöltendő. Hogy mily nagy előnyöket eredményezne a büntetés ily mértékének elfogadása átalában a büntetés czéijának elérésére ós különösen ugy az állam ós község gazdasági és társadalmi érdekeire, valamint az illető kategoriabeli foglyokra nézve is, az alig igényel bővebb magyarázatot, minthogy a bemutatott siatistika szerint legalább is v 3-a azon foglyoknak, a kik bünhödésük alatt a fegyházakban elhaltak, családjaiknak (melyek eltartása községeik terhére esett és melyek tagjai többnyire szintén bűntettre vetemednek) még pedig lelki és testi épségben visszaadathatnának. P a t z k e, fegyintézet! igazgató. Orvosi vélemény a 10 évet meghaladó büntetés becse iránt. Az itt előterjesztendő véleményhez egy lajstrom van melleseivé, melyben 29 fogoly iránt, kik már 10 évnél tovább bűnhődtek, minden egyesre vonatkozólag orvosi megjegyzések találtatnak. Ezen megjegyzések részint hosszabb észlelésre, részint pedig csak egyszeri vizsgála-tra alapitvák, a mely a feladat fontosságának megfelelőleg, lehető legnagyobb figyelemmel eszközöltetett. Ezen vizsgálat a megnevezett foglyok jelenlegi testi és lelki állapotára vonatkozott ós a minden egyes megvizsgált által okozott öszbenyomásra támaszkodva, minden leirás még orvosi szempontból külön véleménynyel egészíttetett ki a további fogvatartás megengedhetősége felől. » Az erre vonatkozó itéletmondás jogosultságát az orvos minden egyes esetre nézve igénybe veheti; de ennek ellenében megjegyezhető, hogy a bírálat tárgyát képező 29 fogoly száma csekély arra, hogy egyedül azok állapota alapján átalános véleményt lehessen mondani a 10 évet meghaladó fogságbüntetés czélszerüsóge iránt. Hogy ezen véleményt az orvosi vizsgálat nyomán biztosabb alapra lehessen fektetni, kívánatos, miszerint az orvosi vizsgálat eredményéből levont nézet megerősíttessék a többi állami fegyintézetek részéről szolgáltatott adatok által, melyek aztán számra nézve is elegendők lesznek tudományos tapasztalat megalapítására. E tekintetben azonban fel kell tételeznünk, hogy a különböző intézetekben a lényegre nézve egyenlő körülmények forognak fenn. A lajstromból kitűnik,' hogy az itteni intézetben a kérdéses 29 fogoly között csak 4 találkozott, a kin a 10 évet meghaladó fogság káros következményei feltűnő mérvben nincsenek kimutatva. A többi 25 fogoly között aránylag nagy számban t. i. 19-en vannak, a kik nézetünk szerint a fogság által physicailag és erkölcsileg fogyatkozást szenvedtek, 4-en, a kiknél a fogság káros következményei, főleg testi, és végre 2-en, a kiknél ezen befolyás csak lelki állapotukon volt felismerhető. A testi bajok, főképen idült alkati betegségekben vagy ezekre nézve keletkezett hajlamban nyilvánultak, — Csak egyetlen egy kivétellel valamennyinél mutatkozott amaz ismeretes jellemző halvány sárgásszürke arczszin, mely a foglyok sajátja ós a legtöbbnél közülök többé-kevósbbé fonyadt bőr, vagy elsoványodás vagy hajlam az elhízásra és ernyedt izomzat, 7-nél a megvizsgáltak közül rögzötí lábfekélyek sebhelyei, melyek újra fel készülnek fakadni, 4-nél az alsó végtagokon az ércsomók erős kifejlődése ós 10-nél idült mellbajok (légcsőhurut, vérköpés, a tüdőszövet megsürüdése) fejlődtek ki, és kezeltettek orvosilag a fogság tartama alatt; 5 egyénnél idült szembaj, 2-nél skorbut, I-nél a Brightfóle vesebetegség, I-nél csontkór, 3 egyénnél kopaszság mutatkozott és 9 fogolynál feltünőleg görnyedt tartás úgynevezett üres háttal, a hol t. i. a hátgerincz-oszlop az első gerinczcsonttól kezdve túlságosan hajlítva hátrafelé lép, mig alsó része tul-
