Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.
Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának
30 372. szám. ságosan előre tolul. Végül 3 fogolynál különösen feltűnt korukkal arányban nem álló elagott megjelenésük. A 10 évnél hosszabb ideig fogságban lévők között elmebeteg egy van és azon őrültek kategóriájába tartozik, kiknek korállapotok abban áll, hogy magukat nagy férfiaknak képzelik; ezen egyén tóbolydába fog szállíttatni. A mi a többi megvizsgált egyének erkölcsi és kedélyállapotát illeti, a lajstromban 20 fogolyra nézve e tekintetben is le van irva a káros befolyás, a mennyiben egyiknól-másiknál szomorúság, búskomorság, hallgatagság, nyugtalanság, félénkség, levertség, az emberektől való idegenkedés, vagy erkölcsi lankadtság, csüggetegség és erélytelenség, tompaelmüség vagy neheztelés, mogorvaság, magába zárkózottság képükről leolvasható, vagy tudakozódás utján constatálható volt. Ezek képezik azon vizsgálódások eredményét, melyek a 10 évet meghaladó fogságot szenvedett 29 fogoly testi és lelki állapotára nézve eszközöltettek. . Most már azon kérdés merül fel, vájjon az észlelt testi és erkölcsi fogyatkozások valóban a fogság következményei, vagy csak véletlenül keletkeztek-e a fogság ideje alatt; vájjon ugyanezen nyavalyák valamennyi jelzett egyénnél nem támadhattak volna-e akkor is, ha ezen egyének szabadok lettek volna, kivált miután a bűntettesek legtöbbnyire letartóztatásuk előtt szükségben és gyakran a legnyomorultabb viszonyok között éltek. Es végre azon kérdés merül fel, vájjon egynémely fogoly sorsa, a mi oly jól szervezett fegyintézeteinkben nem-e talán még kedvezőbb számtalan más emberénél, a kik szabadok ugyan, de a legnyomasztóbb helyzetben tengődnek? A statistika — fájdalom — e kérdésre azt a választ adja, hogy a foglyok közti nagyobb betegségi arány és halandóság már régen bebizonyitott tény és hogy meg van állapitva az is, miszerint a beszolgáltatott foglyok igen tetemes része nem is képes a 10 évet meghaladó fogságot teljesen kitölteni. így például az itteni adatok szerint 1852. évi január hó l-jétől kezdve 147 egyén szolgáltathatott be, a kik 10 évnél hosszabb büntetésre voltak ítélve; ezek közül azonban csak 32 állotta ki teljesen büntetését és 51 halt el 10 év lefolyása előtt, 3 egyén 10 év lefolyása után. — 15 évnél hosszabb időre itélt egyén beszolgáltatott ugyanazon idő óta 57, ezek közül büntetését egészen csak 1 állotta ki, 2 őrültnek nyilváníttatott és meghalt 10 évi fogság alatt 21, és. 10 évet meghaladó fogság alatt 1 ember. A mi a betegségeket előidéző viszonyokat illeti, melyek minden, még a legjobb fegyintézetnek is sajátságos tulajdonai, ezek az uj kornak a fegyintézetekben alkalmazott minden humán törekvései daczára oly jelentékenyek, hogy nemcsak 10 év multával, hanem kiváltképen a fogság első éveiben idült sorvadást szülnek ós a testet ós lelket egyaránt felemésztik. Nem kell feledni, mennyi szerencsétlen befolyás hat a bűntettes lelkére és testére csak addig is, mig tulajdonkópeni büntetési idejét megkezdi. E tekintetben elég legyen utalnunk azon rémülésre, rettegésre, gondra és gyakran hallatlan feszültségre, mely már a vizsgálati fogságban, legalább a még meg nem rögzött, ifjabb bűntetteseket néha több hónapon át gyötri ós őket egyes esetekben őrültségre ós öngyilkosságra viheti. Az ily megpróbáltatást követi aztán a tulajdonkópeni fogságbüntetés, melynek épen első része — ugy mint a vizsgálati fogság — talán a legtöbb bűntettesnél a leggyötrőbb emlékeket hagyja maga után. A megszokott szabad független, kóbor élet, az egészséges, friss levegőben való tetszés szerinti mozgás (a természetes tüdőgymnasztika), a megszokott tevékenység ós életmód, a hason gondolkozásuakkal ós rokonokkal való érintkezés, ezek társasága, mind ez a fogoly előtt végtelennek látszó időre el van zárva és e helyett szigorú tisztviselőknek, felügyelőknek ós a fegyver hatalmának vettetik alá, mialatt bűnbánat, bu, kin, gondok, harag és reménytelenség a kedélyt felemésztik és a testet megfosztják a szükséges szívósságtól, a lélekben pedig minden örömérzetet, ruganyosságot ós önállóságot megsemmisítenek; és pedig gyakran nagyon is rövid idő alatt.