Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.

Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának

372. szám. 183 „ Víztartó" alatt nem csupán a nyilvános medenozók — bassin-ek, hanem a használatban levő kutak mellett lenni szokott kinyitott, vagy könnyen kinyitható vályúk is értetnek, mert ezekből is igen gyakran merittetik emberi használatra a viz, s nincs semmi ok, ezeknek — főleg az országutak mellett levő kutak vályúinak megmérgezését kevésbé veszélyesnek tartani. A 306. §-hoz. A ki ragályos betegség idején a tovább-trrjedésnek megakadályozása végett elrendelt zár, vagy egyéb felügyeleti szabályokat megszegi: 6 hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. Ha pedig a zár- vagy felügyeleti szabályok megszegésének következtében valaki a ragályos betegséget megkapta: a megszegő 3 évig terjedhető fogházzal büntetendő. A kísérlet büntetendő. A ragályos betegségek terjesztését megakadályozó rendszabályok, a népet fenyegető nagy szerencsétlenség megelőzése, vagy csökkentése, vagy megszüntetésének előmozditása czóljából, ós igy mindenesetre, egy kiválóan közérdekű czél szempontjából hozatnak. A ki tehát e rendszabályo,kát tudva és szándékosan megsérti: közveszélynek teszi ki a vidéket, vagy növeli ezen vidék szerencsétlenségét. Az államnak joga van rendszabályai ezen megsértését a veszély nagyságához mérten — és igy nem csupán mint egyszerű rendőri kihágást büntetni. Ezen szempontnak felel meg a 306. §., melyre vonatkozólag még megjegyzendőnek tartjuk; hogy az ebben körülirt cselekmény büntetésének megállapításánál — az ujabb törvényhozások még sokkal messzebbre mennek. A jelen törvényjavaslat készítői a cselekmény bünössógi fokának megítélésénél, és igy büntetésének megállapításánál, nem vélték kizárólag az objectiv veszélyességre fektetni a döntő súlyt, s számbaveendőnek tartották az akarati momentumot is, mely ez esetben nem irányul a szerencsétlenség előidézésére, sőt a határzár, s hasonló rendszabály megsértője — a szerencsétlenség megszűnését ép ugy óhajtja, mint bárki más. A bűnösség és a büntetés alapjául tehát nem marad fenn egyéb: mint egy rendőri szabálynak megsértése, ós az ebből netalán bekövetkezhető — a legtöbb esetben az okot illetőleg meg sem is határozható szomorú eredmény. Ha csupán a rendőri szabály megsértése forog fenn — s ebből a vész elharapódzása még nem származott: a törvényjavaslat 6 hónapig terjedhető fogházat állapit meg, a mi által a cselekmény két irányban sulyosittatik. Először az által — hogy tekintve a viszonyokat — melyek közt a cselekmény elkövettetik: a tett — mely magában véve rendőri kihágást képez, nem ennek — hanem vétségnek minősíttetik; másodszor az által: hogy nem csupán súlyosabb büntetési nem állapittatik meg a rendőri kihágásra rendelt büntetési nem helyett, hanem ennek tartama is a rendőri kihágás büntetésének legmagasabb tartamán fölül emeltetik. A 306. §. második esetét illetőleg, az emiitett oknál fogva — 3 évi fogházra emeltetett a büntetés, a mit elég súlyosnak tartunk, különösen ha figyelembe veszszük — hogy igen sok törvénykönyv létez, melyek — mint a belga büntetőtörvénykönyv, s az olasz javaslat, ezen eseteket a vétségek közé sem számítják. Azt hiszszük hogy a cselekménynek valódi denaturalizatiója nélkül alig lehetne ezen esetet bűntettnek minősíteni; s a fegyház-büntetést, sőt esetleg ennek 5—10 évig terjedhető tartamát criminalisticai szempontból épen nem találjuk igazolhatónak. Megemlítjük: hogy a 306. §-ban csupán az emberi életet veszélyeztető ragály terjesztése elleni szabályokról intézkedtünk, a mit a fejezet czime, s a szakasz második alineájának azon kifejezése valaki világosan kimutat. A marhavész elleni rendszabályok megsértéséről részint külön törvény rendelkezik, részint pedig a rendőri kihágásokról szóló büntetotörvenykönyv tartalmazza a megfelelő pótrendelkezéseket.