Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.

Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának

182 372. szám. esetben nem is volna szükséges a 304. és 305. §§-ra; mert erre elegendő a 298. §., összefüggés­ben a 64., 66. §§-al; vagy ha az élelmi czikk életveszélyes, és az darusításnál a halál okozásának szándéka forog fen: a 64. és 66. §§. mellett, elégségesek lennének a 266. és 267. §§-ok. Mind­össze is tekintve az áldozatok esetleges sokaságát — a 298. §. első alineájának büntetési tétele lenne felemelendő, a mi ezen szakasznak egy qualificált esettel való megtoldása által el volna érve. De épen abban áll a veszély, — hogy a törvény külön intézkedése nélkül, s az általános elv vál­tozatlan fenntartása mellett, a közszerencsétlenség előidézésével fenyegető merénylet, sok esetben büntetlenül maradna. Ezt kikerülendő, s a társadalom oltalma szempontjából, volt szükséges: a kísérleten innen keresni a közegészséget nagy mérvben és különös veszélyességgel megtámadó gonoszság büntethetőségét; és ezért kellett a fennforgó esetben, a bűntett consummativ ismérvét azon mozzanatra helyezni, a melynél a közveszély kezdetét veszi. Az imént kiemelt sajátsága a delictumnak, fölöslegessé teszi annak bővebb kifejtését, hogy a tényalladókhoz az egészsógmegrontás, vagy az életveszély bekövetkezése nem követeltetik. Ha igazolt az, hogy már maga „az áruba bocsátás' 1 megállapítja a bevégzett büntettet, akkor ötimagá­tól elesik a bűntett bevegzési mozzanatának függővé tétele azon czél elérésétől, mely végett az áruba bocsátás, vagy elárusitás, illetőleg szétosztís eszközöltetik. A kérdéses bűntett — formális delictum, ezeknél pedig az eredmény bekövetkezése nem képezi a bűntettnek Útelemet. Mint qualificáló tényező — jelentőséggel bír a bekövetkezett eredmény: de ez — csak is súlyosabb esete a bűntettnek, nem pedig tényezője — az alapbüntettnek. A mi a kutak, vízvezetékek, vagy víztartók megmérgezését illeti: ennek fölvételét ugyan­azon szempontok igazolják, melyek az élelmi szerekre vonatkozólag fenntebb kiemeltettek. Ez utóbbiakkal csak is azért foglalkoztunk előbb — daczára annak, hogy a szakasz szövegében a viz megmérgezése után következnek: mert összefüggésben lévén a 304. §. tényálladékával, s ennek folytatását képezvén, az erre vonatkozó általános szempontok, a 304. §-ra is vonatkoznak. A kutakat stb. illetőleg — a törvényjavaslat intézkedése két irányban van korlátozva; először az által, hogy a kútnak, vízvezetéknek, és víztartónak — használatban kell lennie ; másod­szor az által, — hogy ezeknek megmérgezését — tehát a víznek életveszélyessé vagy az egészségre ártalmassá tételét kívánja a törvényjavaslat. Másnemű — undorító vagy a viz izét megrontó vagy azt büdösítő anyagokkal való vegyítés, ki van zárva e szakaszból — s mint rendőri kihágás lesz büntetendő. A mérgezés alatt nem értetik az életveszélyes, vagy az egészségre ártalmas anyagnak bármily csekély mennyiségű bedobása a vizbe: hanem azt föltételezi a szakasz — hogy az emiitett tulajdonságú anyag által — a víz életveszélyessé, illetőleg az egészségre ártalmassá váljék. Ha tehát az anyag azon mennyiségben, a melyben bedobatott, ezen hatást nem gyakorolta a vizre: az ob­jectiv kellók hiányozván, vagy is — a kútnak megmérgezése fenn nem forogván, a 305. §. nem lesz alkalmazható. A törvényjavaslat a kutak, vízvezetékek és víztartók vizének ilynemű megrontá­sára csupán azon igét használja „megmérgez' 1 — minden további — hozzáadás nélkül; ez azért történt igy, mert a mely kútba, ilynemű anyag, oly mértékben dobatott vagy hányatott be, hogy ez a vizzel vegyülvén, ez ártalmas vagy életveszélyes lett: azon kutat — a közéletben is megmér­gezett kútnak szoktuk nevezni. Bővebb körülírás tehát itt nem szükséges. Ha mindazonáltal a „megmérgez" ige elégségesnek nem tartatnék, az esetre sem volnánk képesek a német birodalmi büntetőtörvénykönyv 323. §-nak lefordítását ajánlani, mely csak is a vegyanyag tulajdonságát emeli ki, s a mi az elhatározó: a vegyítés productumát érintetlenül hagyja Ha tehát a részletes körülírás, a mit mi egyáltalán fölöslegesnek látunk, mások által szükségesnek tartatnék: ez esetre a következő formulázást hozzuk javaslatba: „A ki használatban levő kútba, vízvezetékbe, vagy víztartóba oly anyagot vegyit, mely a vizet életveszélyessé vagy az egészségre ártalmassá változtatja: ugy szintén, a ki életveszélyes" sat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom