Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.

Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának

136 372. szám. „Wer vorsátzlich einen Menschen tödtet wird, wenn er die Tödtúug mit Überlegung ausgeführt hat, wegen Mordes mit dem Tode bestraft." Ezzel ellentétben negativ formulával fejezi ki az emberölést a 212. §. „Wer vorsátzlich einen Menschen tödtet; wird, wenn er die Tödtung nicht mit Überlegung ausgeführt hat, wegen Todtschlags mit Zuchthaus nicht unter fünf Jahren bestraft." A franczia büntetőtörvénykönyv 295. czikke előre bocsájtva a meurtre — emberölés fogalom meghatározását, s erről azt mondja: ,,L' homicide commis vólontairement est qualifié meurtre." ehhez a 296. czikk hozzáadván a prémeditation ou de guet-apens" — ismérveket — a gyilkosságot következelőg határozza meg: „Tout meurtre commis avec prémeditation ou de guet-apens est qualifié assassinat." A belga büntetőtörvény idetartozó intézkedései, főleg a meurtre-re vonatkozólag, a franczia Oode alapján kifejlődött eontroversiák, s téves fogalmak eloszlatását czélozván: a lényeget illetőleg, a franczia Oode idézett szakaszait nem változtatták meg, hanem csupán helyesbittették. Mellőzve a szándékos emberölésnek ezen törvénykönyv 392-ik czikkében foglalt — s'ezen bűntett mindegyik fajára kiterjedő általános fogalom meghatározását: a tulajdonképi meurtre-i a 393-ik czikk ekként formulázza: „L' homicide commis avec intention de donner la mórt est qualifié meurtre. II sera puni de travaux forcés á perpetuité." Ezzel szemben a gyilkosságról a 394. czikkben intézkedik: „Le meurtre commis avec prémeditation est qualifié assasinat. II sera punit de mórt." Az ujabb törvények közül még csak a tessinit hozzuk fel, a melyre egyébiránt még ezen bűntettnél — később szükséges lesz visszatérnünk. Ezen törvénykönyv 287. czikke egészen azonos a belga Oode 392-ik czikkével, és igy szól: „Chiunque coll' intenzione di occidere una persona, le cagiona la morte, e colpevole.di omicidio volontario." A 288. czikk, pedig a minősitett emberölés eseteit sorolván fel, 6. pont alatt azon esetet emliti: „Se ha commesso V omicidio con premeditazione." Nem uj törvény — hanem a régieknek csupán consolidatioja az, mély Angliának az emberölésről — Homicide — szóló, 1861. augustus hó 6-kán kelt statútumában — 24 és 25 Victoria c. 100 — foglaltatik, s melyet nem mellőzhetünk, midőn csaknem az egész polgárosult világnak egy nagy kérdés lényegét illető nézet-egységét emeljük ki. . „l.~ Whosoever shall be convicted of murder, shall suffer the death as felon." A ki gyilkosságban bűnösnek Ítéltetik: mint bűntettes, halált szenvedjen. 5. Whosoever shall be convicted of manslaughter shall be liable at the diseretion of the cou,rt, to be kept in penal servitude for the life or for any term not less than three years & c. Megkülönböztette tehát Anglia is — a homicide e két külön faját; de megalapította a különbség ismérvét is azzal: hogy az emiitett statútum 6. pontja szerint — a gyilkosság miatti vádban világosan kiteendő: „hogy vádlott bűnösen szándékosan, és el'óre megfontolt gonoszságában — of his malice aforethought — ölte, gyilkolta meg az elhunytat." . • A történelmileg átszármazott eszme helyességének és általános érvényesülésének összhangjában kivételt csak is az ausztriai büntetötörvénykönyv képez, mely még az 1852-ik évben történt átvizsgáltatása után is, a szándékos emberölést egyáltalán gyilkosságnak minő siti, s a tettest, valamint a legközelebbi segédeket is tekintet nélkül arra, vájjon fennforgott-e praemeditatio vagy nem — halállal rendeli büntetni. A S.