Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.

Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának

128 372. szám. A 268. §-hoz. A sértett fél indítványára megindított bűnvádi eljárás befejeztéig vádlott, az ellenfele által ellene elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés miatt, az elévülési időn túl is indítványozhatja a bűnvádi eljárás megindítását. A rágalmazás és a becsületsértés csupán a sértett fél indítványára üldözendő vétségek lévén: az inditványozási jog a 111. §. szerint azon naptól kezdődő 3 hónapig tart, mely napon a sértett fél, az ellene elkövetett rágalmazásnak vagy becsületsértésnek tudomására jut. A 263. §. czélja, azon esetekben, melyekben a magát sértettnek hivő fél a bűnvádi eljárás meginditását inditványozza, s a vád alaptalansága kitűnvén, vádlott felmentetik: ez utóbbinak megadni a jogot, hogy a rágalom vagy becsületsértés miatt, végleges felmentetése utáni 3 hó alatt tehesse meg az elégtételre irányzott indítványát Egyszóval czélja e szakasznak: hogy a körülirt esetben, az inditványozási jog kezdete, ne a cselekménynek a rágalmazott tudomására jutásától, hanem a végérvényes felmentő Ítélettől számittassék. A szakasz szövege mindazonáltal a következő formulázásban világosabb lesz. Az, a ki ellen a sértett fél indítványára tétetett folyamatba a bűnvádi eljárás, ha végérvényesen felmentetik, vagy ha az indítványozó indítványát visszavonta: jogosítva van, az ellene elkövetett rágalmazás miatt — a mennyiben hamis vád nem forog fenn — végérvényes felmentetése napját követő 8 hó alatt, a bűnvádi eljárásnak az elleni meginditását inditványozni, a kinek alaptalan vagy visszavont indítványára tétetett ő ellene folyamatba a bűnvádi eljárás. A 264. és 265. §§-hoz. 264. §, Kölcsönös becsületsértés esetében, a bíróság a bűnösségnek megállapítása mellett, a büntetés alul mindkét felet vagy azok csak egyikét felmentheti. 265. §. Rágalmazás és becsületsértés miatti elitéltetés esetében, a sértett félnek kívánatára megrendelendő, hogy az ítélet egész terjedelmében, indokaival együtt az elitéltnek költségére azon vidék valamelyik lapjában, a hol a büntetendő cselekmény elkövettetett, s 'ha ott lap nem jelenik meg, a sértett fél által megjelelendő belföldi lapban közzététessék. Ezen kívánság azonban a tárgyalás folyama alatt, az ítélet kihirdetése előtt fejezendő ki. Ha pedig a büntetendő cselekmény időszaki folyóiratban kovettetett el, az ítélet indokaival együtt' ugyanazon folyóiratnak a végérvényes ítélet kihirdetése vagy kézbesítése után megjelenő első számq elején teendő közzé. Ezen szakaszok igazolása maguk a szakaszok tartalmában foglaltatik. A 265. §. egyébiránt csak következetes folytatása a 219. §-ban foglalt eszmének. A törvényjavaslatnak a becsület elleni vétségekre nézve elfogadott rendszere, valamint a törvényjavaslat XVII. fejezetébe foglalt intézkedések, a fentebbiekben indokoltatván: két kihagyott intézkedésre kell még röviden reflectálnunk. A mint az egyszerű összehasonlitás mutatja: mi nem fogadtuk el a német büntetőtörvénykönyv alapfelfogását, s javaslatunk e fejezete — mint sok más, igen lényeges pontokban tér el a német büntetőtörvénykönvtől. A mi különbözik az alapfelfogásban: az nem lehet egyenlő a részletekben sem; és igy már ebből megmagyarázható egyes intézkedéseknek felvétele itt, melyek mellőzve vannak amott; viszont más intézkedéseknek mellőzése a mi javaslatunkban, melyek felvéve találtatnak a német büntetőtörvénykönyvben. — Két intézkedést azonban, melyek a német törvényben tartalmaztatnak, s a mi javaslatunkban hiányzanak, czélszerünek látszik megemliteni, s a