Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.

Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának

372 szám. 111 hogy az emberi törvények nem számithatnak tökélyre, s hogy nem található fel oly általános meghatározás, mely a végtelen változatosságoknak alávetett valamennyi cselekményre, absolut biztossággal legyen alkalmazható." Ezek előrebocsájtása után megjelöljük — a törvényjavaslat kérdéses fejezetének lényeges intézkedéseit: az ekként megjelölt lényeges határozványok részletes keresztülvitelének igazolását, az egyes szakaszok indokolásánál fogjuk megkísérlem. Törvényjavaslatunk a becsület elleni támadások két faját különbözteti meg: a rágalmazást, és a szoros értelemben vett becsületsértést — a mai jelentményében elfogadott iniuriát Törvényjavaslatunk eltér tehát a belga törvénykönyvnek azon rendszerétől — mely eltekintve a denontiation oalumnieusetől, vagyis a hamis vádtól — három faját különbözteti meg a becsület és a becsülés (consideration) elleni támadásoknak, melyek egyike a calomnie, másika a diffamation, a harmadika az injure. Nem fogadtuk el ézt azért: mert a calomnie és diffamation közt, sem a törvénykönyv 443. és 444. czikkei, sem a megkülönböztetést támogató szónokok érvei nem mutatnak fel oly különbséget, mely a sértés egy ós ugyanazon eredményének, két külön szó vagy eszme általi kifejezését szükségessé tenné. Ezt elismeri maga a büntetőtörvénykönyv, midőn a calomniera, valamint a diffamation-ra ugyanazon büntetést állapítja meg. Nem tekinthetjük ugyanis, egy külön bűntett alkotásának indokául azt: hogy bizonyos esetekben a törvény megengedi azon tény valódiságának bebizonyítását, melyet valaki egy másik személy ellen nyilvánosan felhozott, s mely azt, a ki e ténynyel terheltetett, a közmegvetésnek teszi ki: de az 'állító állításának valódiságát nem volt képes bebizonyítani; mig ellenkezőleg más esetekben, az állítás valódiságának bebizonyítása a törvény által lóvén kizárva, ez utóbbi esetben, a becstelenitő ténynek állitója, annak bebizonyíthatásától, hogy az, a mit állított, nem rágalom, hanem való — a törvény által tiltatott el, s igy rágalmazónak nem volna mondható. Nézetünk szerint, s a törvény szempontjából teljesen mindegy, akár nem sikerült az állitónak bebizonyítani, hogy állítása való; akár pedig nem engedi a törvény az állítás valódiságának bebizonyítását; a tény mindkét esetben iuridicailag bizonyitatlan, s ennélfogva valónak nem lévén elfogadható: az nem tekinthető egyébnek, mint rágalmazó állítmánynak vagyis rágalomnak. A törvényhozónak alapos okai vannak arra: hogy bizonyos becsületsértő állitások valódiságát, a bíróság előtt feszegetni, discutiáltatni és bizonyítani ne engedje; ha tehát valaki ily állítással sértette meg másnak becsületét, olyat állított, a mi nem bizonyítható: ez pedig ép ugy rágalom, mint midőn a bizonyítás más okokból nem sikerül. A különböztetósnek tehát nincs jogi indoka, s ez indok utolsó árnyéka is eltűnik, ha maga a belga törvényhozás — az elnevezésben megkülönböztetett- cselekményeknek különböző büntetések általi megkülönböztetését lehetetlennek látta. Törvényjavaslatunk a rágalom és becsületsértés közötti különbséget abban állapítja meg, hogy rágalom csak valamely határozott, és becstelenitő ténynek nyilvános, vagy nyilvánosnak tekinthető imputatiója által követtethetik el; ellenben a becsületsértés egy lealázó, lealacsonyító vélemény nyilvánitásával, továbbá egy lealacsonyító, sértő cselekménynyel (injuria reális) állapittatik meg. A lealázó — a sértő nyilatkozat nyilvánosan is történhetett: de ha objectiv béltartalma nem határozott — és becstelenitő tény, hanem nézet, vélemény, czim vagy tulajdonság: ez — a nyilvánosság daczára sem képez rágalmat,,hanem csakis becsületsértést. Egyik sarktétele a törvényjavaslat XVII. fejezetének az is, hogy a rágalmazó tény, vagy becstelenitő nyilatkozat tartalma valódiságának bebizonyítása: a büntethetőséget megszünteti. De korlátozva van ezen intézkedés egy szem elől nem téveszthető közérdek által, a mennyiben nem minden rágalmazó állítás vagy becstelenitő nyilatkozat bizonyítása van megengedve, s ennélfogva rágalmazás vagy becsületsértés miatt büntetés érheti az illetőt, habár a tény, melyet állított, az invectiva, melyet használt: a valónak megfelel.