Képviselőházi irományok, 1875. VIII. kötet • 287-371. sz.

Irományszámok - 1875-291. A képviselőház könyvtári bizottságának jelentése, a képviselőház könyvtárának költségvetése tárgyában az 1875-78. országgyülés 2-ik ülésszakára - 1875-292. 1876. évi XVII. törvényczikk a svájczi szövetséggel 1875. évi deczember hó 7-én a letelepedések iránt kötött államszerződés beczikkelyezéséről

292. 2. czikk. A kereset, birtoklás, ingatlanok s telkek bármiféle elidegenítése, valamint az azok feletti rendelkezés s az ily intézkedésekért járó adók, illetékek és' dijak fizetésére nézve, mindkét szerződő fél polgárai a másik fél területén a belföldiek jogait fogják élvezni. 3, czikk. . A letelepedésre és iparűzésre vonatkozó bármely kedvezmény, melyet egyike a szerződő feleknek valamely harmadik államnak akármi módon engedélyezett volna vagy jövőben engedélyezne, ugyanazon módon s időben a másik szerződő fél irányában is fog alkalmaztatni. a nélkül, hogy e végett külön egyezményt kötni szükség lenne. 4. ezikk. Ha az egyik szerződő félnek a másik fél területén lakó polgárai oly helyzetbe jönnének, hogy birói itélet vagy törvényesen alkalmazott s végrehajtott rendőri intézkedések vagy erkölcsi és szegénység-rendőrügyi rendeletek alapján kiutasitandók lennének, eredeti hazájokba családostól visszafogadandók. 5. czikk, Az egyik szerződő államnak a másiK állam területén lakó polgárai nem állanak azon ország katonai törvényei alatt, melyben tartózkodnak, hanem reájuk nézve e részben a hazai törvények kötelezők. Mentesek nevezetesen pénzben és termékekben teljesítendő minden adózástól, mely a személyes hadiszolgálat pótlásául kivettetik, továbbá a katonai szolgálmányoktól, kivévén a beszállásolásokat és az oly szállítmányokat, melyek a birtokot terhelik. szám. 29 Art. 2. In Ansehung des Erwerbs-Besitzes und der Veráusserung von Liegenschaften und Grrundstücken jeder Art, sowie der Verfügungen über dieselben und der Entrichtung von Abgaben, Taxen und Gebühren für solche Verfügungen, sollen die Angehörigen jedes der vertragcnden Theile in dem -Gebiete des Anderen die Eechte der Innlánder geniessen. Art. a. Jeder Vortheil in Bezúg auf Niederlassung und Gewerbsausübung, den der eine der Vertragschliessenden Theile irgend einem dritten Staate, auf welche Weise es immer sei, gewáhrt hátte, oder in Zukunft noch gewáhren sollte, wird in gleicher Weise und zu gleicher Zeit gegenüber dem anderen Kontrahenten zur Anwendung kommen, ohne dass hiefür der Abschluss einer besonderen Übereinkunft nöthig wáre. • Art. 4. Die Angehörigen des einen der vertragenden Theile, welche in dem Gebiete des Anderen wohnhaft sind, und in die Lage kommen sollten, durch gerichtliches Urtheil, oder durch gesetzmássig angewendete und vollzogene PolizeiMassregeln, oder Kraft der Verordnungen über die Sitten- und Armen-Polizei, weggewiesen zu werden, sollen sammt Familie jederzeit in ihrer ursprünglichen Heimat wieder aufgenommen werden. Art. 5. Die Angehörigen des einen der kontrahirenden Staaten, welche im anderen wohnhaft sind, stehen nicht unter den Militárgesetzen des Landes, in dem sie sich aufhalten, sondern bleiben denjenigen ihres Vaterlandes unterworfen. Sie sind insbesondere von allén Geld- und Natural-Leistungen, welche als Ersatz für den persönlichen Militárdienst auferlegt werden, sowie von militárischen Bequisitionen befreit, mit Ausnahme der Einquartirungen und solcher Lieferungen, welche durch den Besitz bedingt sind.