Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.

286. szám. 359* menye az: hogy az önérdeknek különben is tevékeny ingere túlsúlyra jut s az elcsábított és ostro­molt szerencsétlen:"leteszi a végzetes esküt. De a mint ez megtörtént, ugy látjuk, hogy valamely véletlen szerencsés alakulása folytán azonnal megkerül az „elveszve volt 1 ' okirat, az elégettnek vagy elszakitottnak tartott nyugta; vagy pedig, a mi szintén sok esetben történik s a legveszélyesebb — hogy tanuk akadnak, a kikről a vesztes fél azt állítja, hogy azelőtt nem-tudott róluk semmit; vagy hogy megfeledkezett arról, hogy ezek is jelen voltak a kérdéses üzlet megkötésénél, vagy a cselekmény teljesítésénél. Hamisak-e ezen tanuk, vagy nem: azt bebizonyítani bizonyos körülmények közt alig lehet. Tény az: hogy a letett eskü után megkezdődik a zsarolás — természetesen a bűnvádi eljárás megindításával való fenyegetés alatt. Lehet, hogy néhány forint megkimélése miatti gyöngeség, s az engedékenység a ravasz tanácsadó csábításai iránt: koldusbotra juttatja a szegény egyszerű embert s kérdés még — hogy vagyonán nem osztozik-e tanácsadója is. De lehet, hogy a hamis tanuk általi bizonyításnak félelnij kényszeríti őt az áldozatokra. így történik — a kölcsönös egyezség folytán letett eskü számtalan eseteiben is. Ezen üzemieknek gátot vetni, igen czélszerü, sőt szükséges. Az állam büntesse a bűnöst; de ha tapasztalja, hogy magasztos czéljai sok esetben a ravasz gonoszság merényleteinek, az elve­temült fosztogatásnak eszközeivé aljasittatnak: ez elég ok arra, hogy átvizsgálva a kitűzött czélt és az eredményeket, akként intézkedjék, hogy a viszszaólés ne vetkőztesse ki természetéből a törvényt s az a mi a jog legerősebb biztositékául állapíttatott meg, ne váljék a fosztogatás fegyverévé. A fennállott osztrák btk. a „ Vorschubleistung zum Verbrechen" fogalma alá foglalta az ily eseteket is; ezáltal némileg korlátozva volt a vakmerőség. De ezen intézkedés — a mint átalános szabályként criminalisticailag nem correct, ugy másrészről — épen ezen esetekre vonatkozólag, könnyen kijátszható. Hasonló üzelmek űzettek Francziaországban és Olaszországban is, s — ezen államok fel­találták és alkalmazták is a helyes rendszabályt. Az ily visszaélések ellen alkottatott a franczia Code Civil 1363. czikke, valamint az olasz Codice Civile 1370. czikke. A megjelölt franczia törvénynek szavai következők: „Lorsque, le serment déféré ou référé a été fait, Vadvairsaire n'est point récevable a en prowver la fausseté." „Ha a kínált vagy visszakínált eskü letétetett: az ellenfél azon kérelme, hogy a letett eskü hamisságát bebizonyítja, nem fogadtatik el." Az emiitett körülmények s a hamis eskü miatti följelentések ijesztő nagy száma, melyek a legilletékesebb közegek, különösen az ügyészek jelentései szerint, a jelzett természetű üzelmekben s néha a visszautasított zsarolásokban találják megfejtésüket: a magyar törvényhozásnak is bölcs figyelmébe ajánlják a kérdést: vájjon nem lenne-e üdvös, az idézett franczia törvénynyel összhangzó intézkedés által, nálunk is elejét venni az ily fondorlatoknak. Ha a törvényhozás bölcsesége azon meggyőződésre jutna, hogy e bajon segíteni kell, ez esetben a 209. §. és a 210. §. közé egy körülbelül igy hangzó •§. lenne beszúrandó: „Nincs helye a hamis eskü miatti büntetésnek: ha a főeskü, megki­nálás, vagy visszakinálás következtében tétetett le." A szakasz ezen formulázása mellett csupán azon eset maradna fenn a bűnvádi eljárás tárgyául: ha a főesküt a polg. p. r. t. 235. §. alapján, nem az ellenfél általi megkinálás, hanem az illető fél ajánlása folytán magának az ajánlónak a biró ítélte oda ós az ajánlkozó tett le hamis esküt. -A p. p. r. 235. §-sza utolsó hypothesisében, úgymint a 230., 231. és 232. §-nak esetében: az eskü valódisága vagy hamis volta: a bűnvádi eljárás tárgyát nem képezhetné. E megoldás mellett némileg a jog szempontja is szól. A ki maga kínálja meg ellenfelét az esküvel: az azt nyilatkoztatja ki, hogy ellenfele lelkiismeretére bizza a követelés tölötti elhatá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom