Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.

286. szám. • 343 A kizárólag közjogi szempont helyett: a kizárólag magánjogi lépett érvényre, habár ez utóbbi kevésbé helytelen: de mégsem felel meg a bűntett valódi természetének. A helyes álláspontot Eossi foglalja el, kinek tana szerint, a pénz- s más e nemű értéktárgyak, a magánosok tulajdonai ugyan, azon magánosoké t. i., a kik azokat bizonyos adott pillanatban birják, de a forgalom rohamosságánál, a mindenki által érzett szükségességnél, s a megtartás nehézségeinél — illetőleg azon körülménynél fogva, hogy a pénz folyton egyik kézből a másikban megy át, s az előző tulajdonos joga nyomtalanul tűnik el: ugy lehet a pénzt s az értékpapírokat tekinteni, mint a haza valamennyi lakosainak patrimoniumát, és mint ugyanazon időben mindenkinek közös vagyonát és eszközét. A pénzhamisító tehát, közvetlenül annak kárára követ el ugyan hamisítást, a ki első adja meg néki a cserébe kapott hamispénz belértékénéli magasabb értéket: — mindazonáltal ezen cselekmény hatálya, az első megcsalatott szándéka nélkül, más — a csalásról tudomással nem biró személyekre is kiterjedhet; mely baj könnyen ismétlődhetik s még tovább terjedhet. Rossival teljesen egyetért a nagynevű Carrara is világhírű müvének VII. kötetében, mondván: „ Tuttocio niente influisce (a pénz valódi természete fölötti vitákat érti) sulla indole giuridica del falso nummario, la qualle é indubitatamente quella di reato sociale, non potendosi non ricovoscerre nella moneta Voggetto di itn diritto universale, che tutti i cittadini ugualmente hanno a vederla rispestata.

u A pénzhamisitás ezekhez képest — habár a magán-személy ellen követtetik el, és közvetlenül ezt károsítja meg: de még is ezen károsítás jelentősége, a közérdeken — a közhitelen ejtett merénylet és veszély mellett a háttérbe szorul, s valódi jellemét a bűntettnek a közhitel megtámadása képezi. Természte mindazonáltal vegyes, mert a pénzhamisító magán büntettet követ el ugyan annak kárára, a ki tévedésbe ejtés által a hamis pénzt kapja: de elkövet egyszersmind, és első sorban közbüntettet mindenkinek vagyoni biztossága ellen. „Hoc crimen a caeteris differt, ut privatis non solum noceat, sed et civitati." Az ujabbkori törvényhozások hosszab ideig ingadoztak. Lipót toscanai nagyherczegnek 1785. november 30-án kiadott emlékezetes büntetőtörvénykönyvóben, határozottan kijelentetett, hogy a pénzhamisitás nem tartatik többé felsógsértósnek, s halállal egyátalában nem: hanem legsúlyosabb eseteiben élethosszig tartó, — más esetekben pedig a minősített tolvajságra szabott szabadságbüntetéssel büntettetik. Az 1803. évi ausztriai büntetőtörvénykönyv XIII. fejezete, a pénzhamisításról különállóan intézkedvén, — annak négyféle esetét specificálja, s a büntetéseket, tekintettel a kár és veszély különböző fokozataira, 1 évtől 20 évig terjedhető börtönben szabja ki. Az 1810. évi Code pénal büntetései ugyan még mindig tulszigoruak, s közöttük a halál is fentartatott (csak 1832. évben törültetett el); azonban a cselekmény szintén nem félségsértésnek, hanem a „közrend" elleni bűntettnek tekintetik. Az 1813, évi bajor büntetőtörvénykönyv a pénzhamisításról a „közhit ós bizalom elleni" büntettek ezime alatt; — az 1838. évi szász büntetőtörvénykönyv pedig, a „csalással összefüggőleg intézkedik a pénzhamisításról. Angliában IV. Vilmos uralkodásának 2. évében létrejött törvény szüntette meg azon határozmányokat, melyek szerint „a király aranyának és ezüstjének meghamisítása azon alapra fektettetett, hogy ez által a koronának királyi felsége és a kormány egy nagy praerogativájában sértetik meg." IV. Vilmos törvényét hatályon kivül helyezte az 1861. évben hatályba lépett törvény, mely Angliát és Irlandot illetőleg a felőny, — Scotiára nézve pedig a high crime and offence közé sorozza a kérdéses cselekményt, a mi által annak a „high treason" alatti subsummálása — ma már végleg ki van zárva. A római jogból átvett fogalomnak feladása után bekövetkezett ingadozás a kérdéses bűntett természete s helyének a büntetőtörvények rendszerében való kijelölése körül; az ide tartozó cselekményekben rejlő három irányú jogsértés által könnyen indokolható. Hogy a hamispénz