Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.
Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.
286. szám. 317 vagy száz példányban kell-e tehát valamely lázitó iratot szétküldeni, hogy a felhivás, a lázitás nyilvános legyen? ezt nem határozhatja meg a törvény. A megállapítás tehát — azon körvonalok között, melyeket a törvényben használt szavak értelme von > s tüz a biró elé: a conoret esetekben ez utóbbira bizandó. A 167-ik §-hoz. A ki valamely gyülekezeten nyilvánosan, szóval, vagy nyomtatvány, irat, vagy képes ábrázolat terjesztése, vagy közszemlére kiállítása által bűntett vagy vétség elkövetésére egyenesen felM, ha a bűntett vagy vétség elkövettetett: mint felbujtó büntetendő. Ha pedig a felhivás eredménytelen maradt, a mennyiben a jelen törvény külön intézkedései alá nem esik : 2 évig terjedhető államfogházzal és 2000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A belga büntetőtörvény könyv a büvszerzőkről szóló 66. czikkben emliti fel azokat, „a kik nyilvános gyülekezeten, vagy nyilvános helyen tartott beszédek, falragaszok, nyomtatott vagy nem nyomatott elárusitott vagy szétosztott iratok által, valamely bűntett vagy vétség elkövetésére „egyenesen felhívnak. 11 A belga törvény ezek szerint, a bünszerzőkről szóló rendelkezést alkalmazza az emiitett esetre; vagy is akként bünteti a nyilvános felhívást, ha annak folytán a büntetendő cselekmény elkövettetett: mintha ez a cselekmény determináló — intellectualis létoka lenne. Nem mondja azonban a 66-ik bevezetése: hogy bünszerzok azok, p. kik stb.; hanem e helyett a tágabb körvonalt használja : „Mint a bűntett vagy vétségszerzői büntettetnek : a kik" stb. E tágabb körvonal jelzi, hogy a törvény nem akarja meghatározását adni annak: hogy kik a bünszerzok: hanem csak azt állapítja meg, hogy kik büntettetnek mint bünszerzok. De ezzel ki van mondva az is: hogy a törvény a bünszerzőséget — ez esetben improprie használja, s tudva ós akarva tágabb alkalmazást ad annak: mint a mely a szó által megjelölt fogalomban rejlik. A magyar javaslat rendszere a bünrészességet illetőleg, az illető helyen kifejtetett; mi elejtettük a bünszerzőséget s e helyett: az intellectualis, determináló hatást: a felbujtás által jelöltük meg, a minek tényező elemét: a „reábirás" fejezi ki. A reábixás és a felhivás közt, habár ez — egyenes és nyilvános is ós habár ennek folytán a bűntett vagy vétség valósággal el is követtetett: a fogalom tüzetessége szempontjából lényeges a különbség: miért is, ámbár a belga törvény idézett helye és a mi javaslatunk 167. §-ának első bekezdése, a gyakorlati eredményt tekintve, ugyanazt rendelik: a magyar javaslat még sem tartotta helyesnek: hogy a felbujtás fogalmának improprius tágításával kerestessék a nyilvános és eredményes felhivás sulyosb büntetésének igazolása. A 167. §. nem sérti, nem tágítja, nem szorítja meg a törvényjavaslat 67. czikke 1. pontját s még is — a rendszer keretén belül: teljesen megfelelőleg intézkedik. A 167. §. eltérés a 67. §. 1. pontjától: de épen azért, mért eltérés, nem foglalhatjuk azt a felbujtás fogalma alá. A kivétel áll a kivett esetre, a melyről a külön törvény rendelkezik: de a végett, hogy megfelelő hely nyeressék a kivétel számára, nem látszik szükségesnek, sem helyesnek — hogy vitialtassék a rendszer és megsértessék egy alapfogalom. Az olasz javaslat ide vonatkozó intézkedése is lényegesen eltér a belga büntetőtörvénykönyvtől. Ezen javaslat is megtartja ugyan a bünszerzőséget : de a felbujtást kizárja ennek fogalmából. Az olasz javaslat kószitői által elfogadott rendszer ' következtében, a felbujtás, valamint a nyilvános direct felhívás, ellentétben a 75. czikkel, mely az „Autori del reat'o"-ró\ rendelkezik: a. 76-ik czikkben a Complicitas esetei közt fordul elő :
