Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.
Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.
286. szám. 315 emiitett törvény azon módosításokkal, melyek azon 1831-ben Belgiumban tétettek: a lényegét illetőleg csaknem egész Európa valamennyi büntetőtörvényeibe és 1848-ban a mi sajtótörvényünkbe is átment. Akár külön úgynevezett sajtótörvénybe — mely elnevezés, tekintve a bűnös publicatio több módjait, nem is helyes — foglaltassanak a nyilvánossággal való visszaélést megállapító cselekmények, akár pedig az általános büntetőtörvénykönyv intézkedéseinek tárgyait képezzék a bűnös felhívások, izgatások, megtámadások és rágalmazások: azon cselekmények, melyek megbüntetéséről a jelen törvényjavaslat VI. fejezete intézkedik, büntetlenül nem maradhatnak. Az egyenes és nyilvános felhívás valamely bűntett vagy vétség elkövetésére; az egyenes és nyilvános felhívás a törvény s a kormány, a közhatóság által illetősége körében kiadott rendelet vagy szabály iránti engedetlenségre; a nyilvános izgatás valamelyik osztály, nemzetiség, vagy vallásfelekezet ellen; a nyilvános megtámadása a társadalom alapintézményeinek — a házasságnak és a tulajdonnak: criminalistikai szempontból, s különösen nagy mérvű veszélyességüknél fogva, teljes joggal tiltatnak és büntettetnek az állam törvényei által. Ide tartoznak továbbá az állam politikai intézményei is, melyek ellen a féktelen individualismusnak lázas és lázitó kifakadásait, ostromait és megtámadásait nem tűri és nem tűrheti el a rendezett állam. Nem létez ugyan oly tan, sem oly intézmény, mely a törvény által ki lenne helyezve a szabad bírálat köréből, melyet elmélkedése, fejtegetése, buvárlata tárgyául ne tehetne a tudomány, s melyet a kétkedő scepsisnek, habár rideg, kegyelet nélküli, talán erkölcsi érzetünket sértő bonczolgatása ellen büntetésekkel lehetne megvédeni: de a vélemény szabad nyilvánításának határai nem terjedhetnek annyira — hogy a bírálat ós a lázítás, az izgatás, az állam-intézmények nyilvános megtámadása közt ne tétetnék különbség. A szabad egyesülési jog, a szabad sajtó kétségtelenül üdvös és nagy hatalmi tényezők; de józanul senki sem képzelheti e hatalmak fennállhatását a rendezett államban másképen, mint correlatióban azon törvényekkel, melyek az említett szabadsággal űzött visszaélések és veszélyes tulcsapongások megbüntetéséről intézkednek. Ezen átalános eszmékben s igazságokban van kifejezve a törvényjavaslat VI. fejezetének jelleme, mely fejezetet kiegészítik a XVII. fejezetnek a becsület nyilvános megtámadására, különösen pedig a közhatóságok rágalmazó megtámadására vonatkozó rendelkezései. Tovább nem ment a törvényjavaslat a büntető szabályok megállapításában, mint azon államok törvényei, — melyek a civilisatio élén állanak; s tekintve azon lényeges körülményt, hogy a sajtó utján elkövetett bűntettekre és vétségekre vonatkozólag — a mint ez már az átalános indokolásban kifejeztetett, a complicitas elvétől és folyományaitól eltérőleg, az 1848: XVIII. törv. ez. 13. és 33. §§. elve érintetlen marad: bátran állithatjuk, hogy az eszme szabad közlésének joga és e jog területe tekintetében a mi javaslatunk nem marad bármelyik európai nemzet hasonló tárgyú törvénye mögött. Ha Laurent — vonatkozólag a belga alkotmánynak 18-ik czikkére, mely a sajtó utján elkövetett bűntett vagy vétség esetére a fokozatos felelősséget állapítja meg, joggal mondhatja e büszke szavakat: „Cetté disposition établi la liberté de la presse sur des bases plus larges et plus liberales, que dans aucun aatre pays de l'Europe. La Belgique peut étre fihre, de marcher sous ce roppont a la tété des natiom civilis" és ha ezt joggal mondhatta a legszabadelvübb írók egyike a belga törvényről: ugy mi bátran állithatjuk, hogy javaslatunk összefüggésben a fennálló sajtótörvényünk emiitett szakaszaival, nemcsak hogy egyikét sem nélkülözi azon intézkedéseknek, melyek Belgium büszkeségét képezik, hanem a szabadság területének kijelölésében tágabb, a repressio területét illetőleg pedig szűkebb, mint a belga törvény. De összehasonlitva a törvényjavaslat VI. fejezetét az 1848: XVIII. t* czikkel: ehhez képest is szűkebbnek fog mutatkozni a büntetés alá vont visszaélések területe; szorosabban körvo40*