Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.
Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.
286. szám. 309 bujtok és vezetők 10 évtől 15 évig terjedhető fegyházzal, a többiek 5 évig terjedhető fegyházzal büntetendők. Az ezen szakaszokban föltételezett esetekben már tettlegesség követtetett el, s büntetés tehát a csoport által tettleg elkövetett bűntett súlyossága szerint állapítandó meg, hogy valamenynyien elkövették légyen ugyanazon büntettet:- ez a 152 és 153. §§. alkalmazására nem szükséges. Elég, ha a rablást, gyujtogatást, a személy elleni erőszakot a tömeg egy vagy több tagja követte el; mig a többi jelenléte által sulyt adott a tettleg támadóknak, illetőleg a merénylet végrehajtóinak. A lázadás büntette mindazonáltal fogalmánál fogva — a tömeg, a csoport cselekménye (Mehrheitsrerbrechen) lévén: előfordulhatnak mindazon esetek, melyek a részességnél taglaltattak. Négy-öt ember kiválik a tömegből, és a nélkül, hogy a többiek tudnák, sőt lehet, hogy az előzetes megállapodás ellenére rablást követnek el. Az egész tömeg fog-e ezen esetben a 153. §. intézkedése alá esni? Kétségtelenül nem; erre nézve az irányt a 74. §-ban találjuk. A 153. §. csupán azon 4—5 ember ellen lesz alkalmazandó: mig a csoport többi tagjai ellen — az eset minőségéhez képest, a 150. §., illetőleg a 151. §. fog alkalmaztatni. A 157. §-hoz. Lázadás miatt nem büntettetnek a felbujtók és vezénylők kivételével azok, a kik a polgári vagy katonai hatóság felhívására a lázadás színhelyét elhagyják s a lázadásban többé nem vesznek részt. A büntetlenség mindazonáltal nem terjed ki azon büntetendő cselekményekre, melyeket valaki a lázadás tartama alatt, az ebben való részességén kívül elkövetett. „Lázadás miatt nem büntettetnek. 1 ' Ez nem terjed a lázadás előtt vagy alatt elkövetett más büntetendő cselekményekre. Az elállás megszünteti az erőszakos fölkelés büntetését, de nem az ezen kivül, az elállót terhelő egyéb cselekmények büntetését is. A második alinea, csak positiv kifejezése már az ezen szavakból „lázadás miatt 11 származó folyománynak. „a felbujtók és vezénylők kivételével." Ezek tehát nem maradnak büntetlenül, még ha idején el is állanak. Ezen kivétel indokolt, részint az által, hogy a köznyugalom tettleges megzavarása az ő cselekményükben találja valódi okát; részint pedig az által, hogy általuk csábittatván el és vezettetvén félre az értelmetlenek: annak is ők az okai, hogy több-kevesebb ember büntetés alá jut. A 159-ik §-hoz. Aki más czélból, mint az 1., ILI.. IV. fejezetben meghatározott bűntett elkövetésére, a törvény vagy a magyar kormány engedélye nélkül az ország területén csapatot gyűjt, azt felfegyver zi, hadiszerekkel ellátja, vagy hadi gyakorlatokra tanítja, ugy szintén az is, ki ily csapat vezényletét, vagy abban valam,ely tisztséget elvállal, lázadást követ el, s 2 évtől 5 évig terjedhető államfogházzal, valamint 4000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen szakaszra vonatkozólag a fejezet átalános indokaiban elmondottak az irányadó szempontok. V. FEJEZET. A közhatóságok vagy a közhatóság! közegek elleni erőszak. Jogállam és jogrend — ha nem is egészen azonos, de mindenesetre egymást föltételező, egymást kiegészítő fogalmak. Jogállam nem alakulhat az erre szükséges, a jog eszméje által áthatott
