Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.

286. szám. 803 natioi legyenek. Minthogy pedig Horvát- és Szlavonországok büntető-törvényeik megalkotására az 1868: XXXIII. törvényezikk szerint saját törvényhozási joggal birnak; ez okból, ha a nemzetközi jogot sértő cselekmények csupán criminalisticai, s nem egyszersmind, sőt mindenekelőtt objectumaik szerint vétetnek szemügyre, ez esetben Horvát- és Szlavonországok saját büntető törvényeinkben, a miénktől eltérő vagy a mienkkel ellentétes határozványokat vehetnek fel, vagy az ide vonatkozó büntetendő cselekményeket egészen kihagyhatnák büntető-törvényeikből. A cselekmények által, melyekről itt szó van, más államok jogai vagy a külföldi államfők sértetnek meg. Mindenik államot részint erkölcsi kötelessége, részint saját érdeke kötelezi arra, hogy alattvalóit más államok békéje és biztonsága elleni merényletektől visszatartsa, s ha oly merényletek alattvalói által mégis elkövettettek, kötelessége és érdeke követelik, hogy azokat megbüntesse. Ellenkező esetben a megsértett állam a „retorsio" jogánál fogva, a neki czélszerünek látszó rendszabályokat fogja alkalmazni, vagy maga azon állam ellen, mely nemzetközi kötelességének nem tett eleget, vagy pedig azon állam nem-vétkes alattvalói ellen. Mindkét esetben — közvetlenül vagy közvetve, az egész állam s annak helyzete az államok szövetségében van érdekelve. Ezen lényeges tekintet, súlyos bonyodalmak veszélye nélkül nem téveszthető szem elől. De a büntetések, melyek más államoknak népjogellenes cselekmények általi megsértése ellen megállapittatnak, a viszonlagosság elvénél fogva, egyszersmind saját államuknak is biztosítékát képezik. Ha mi nem adunk erélyes és hatályos biztositékot a többi államoknak, vagy ha ily biztositékot nem az egész magyar állam, hanem annak csak egy része nyújt: természetes, hogy mi sem fogunk részesittetni a többi államok részéről azon oltalomban, mely érdekeinknek megfelel. Az állami közös szempont tehát nem kétséges; a miből azután önkényt folyik: hogy e kérdésben a törvényhozás nem lehet megosztva egy és ugyanazon állam két területe közt. A közös és egységes törvényhozás ezen cselekményekre nézve: szükséges corrolláriuma egységes állami létünknek, de következménye egyszersmind magának a 1868: XXXIII. törvényezikk elvének, szellemének és rendelkezéseinek is. Egyrészről tehát közjogunk, másrészről pedig a czólszerüsóg követelik, hogy azon törvények, melyek nemzetközi helyzetünkre vonatkoznak, egy és ugyanazon alapeszme, ugyanazon vezérszempont által irányoztassanak, s hogy ez okból ne lehessenek két külön törvényhozásnak tárgyai. Csakis a közös törvényhozás intézkedhetik az egész magyar államot — mint államot illető kérdésekről, s csak is ebben — mint az egész államot átfoglaló egységben él és nyilatkozik, a külön nézf ontok fölött uralkodó átalános állami szempont és állami erő. Egy tekintet azon cselekményekre, melyek az ide vonatkozó törvényhozás tárgyait képezik, meggyőzhet mindenkit, hogy ezekről nem lehet kiilön, vagy másként intézkedni Budapesten és Zágrábban, vagy intézkedni itt, és mellőzni az intézkedést amott. .4 semlegesség megsértése — velünk barátságos viszonyban levő két állam közti háború esetén: nem lehet büntetlen cselekmény a magyar állam egyik területén, s büntetendő a másik területén; a kalózságra nézve nem állhatnak fenn más szabályok itt, és mások amott. Ha az ezekre vonatkozó törvények hiányából, vagy elégtelenségéből repressaliák származnak: ezek súlyát ós következményeit az egész magyar állam érezné. Indokod tehát ós szükséges, sőt elengedhetetlen, hogy ezen lényegesen nemzetközi törvények iránt ne külön büntetőtörvények határozzanak; hanem, hogy ezekről — a nemzetközi viszonyokra vonatkozó törvények meghozatalára jogositott közös törvényhozás, közös törvény által rendelkezzék. IV. FEJEZET. A lázadás. A rendszer szerint, mely a büntettek ós vétségek felosztásánál, a jelen törvényjavaslatban követtetett, azon rendelkezések után, melyek az államnak külháboru általi veszélybe döntése ellen