Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.

302 286. szám. • 1. a ki valamely várat,, várost, erődöt, megerősített helyet, partot, szorost vagy katonai állomást, fegyver-, szer- vagy élelmi tárt, hajót vagy az osztrák-magyar haderőhöz tartozó tiszteket vagy katonákat az ellenség hatalmába juttat, vagy e czélra az ellenséggel egyetért; 2. a ki valamely hadi müvelet, tábor, vár vagy erőd tervét az ellenséggel közli; 3. a ki az ellenségnek a magyar állam, vagy az osztrák-magyar monarchia területére jutását vagy előhaladását elősegíti; 4. a ki az ellenséget fegyveres erejének, hadi szerének, vagy élelmi eszközeinek szaporítása, vagy azok beszerzésének könnyítése által, vagy pénzzel, vagy 5. az osztrák-magyar monarchia fegyveres erejéhez tartozó személyek hűségének megingatása által segíti; 6. a ki az osztrák-magyar mon ;rchia haderejének fegyver-, szer-, vagy élelmi tárát, vagy pedig az osztrák-magyar fegyveres erő kárára, vagy a?, ellenség előnyére, valamely hidat, töltést, gátat, vaspályát, utat felgyújt, felszakit, megrongál, vagy egyébként használhatlanná tesz; 7. a ki az osztrák-magyar haderő állásáról, állapotáról vagy mozdulatáról az ellenséget értesiti, vagy az ellenség kémjét vagy a tudakolásra kiküldött katonáját elrejti, vagy annak czélja kivitelére vagy menekülésére segélyt vagy tanácsot ad; 8. a ki jelen szakasz 3., 4., 5„ 6., 7-ik pontjaiban meghatározott valamely cselekményt, az osztrák-magyar monarchia, vagy szövetségeséjiek területére nézve, vagy ennek haderejével közösen működő haderő ellen követ el. A szakasz rendelkezései világosak és határozottak. Mindazok, a kik az itt különösen meghatározott valamelyik cselekményt elkövetik, ha azt azon szándékkal követik el, hogy az ellenségnek használjanak, és saját hazájuknak ártsanak: hütlenségi büntettet követnek el. A dolus minősége, az akarat iránya, itt a legnagyobb fontossággal bir; mert külső tényálladékra nézve ugyanazon cselekmény más szempont alá is eshetik. így például az 5. pont alatti cselekmény, ha csupán a külső tényálladékot tekintjük, azonos a 425. §. első bekezdésének utolsó pontjában meghatározott cselekménynyel, s még is ez utóbbi esetben a büntetés maximuma 5 évig terjedhető börtön és 1000 frtig terjedhető pénzbüntetés; holott a J42. §. esetében, a büntetés rendszerint életfogytig tartó fegyházleend. A 143. §-hoz. A 140. és 142. §§. eseteiben, külföldiekre a hadi szabályok alkalmazandók. Ezen kivétel az osztrák-magyar monarchia másik államának honosaira nem terjed ki. A 140. §-ra történt hivatkozás első tekintetre helytelennek látszik, minthogy az idézett szakasz szerint a bűntett alanya nem lehet más, mint magyar honos, vagy a monarchia másik államának honosa. Mindazonáltal a 140. §-ban meghatározott, s a magyar honos által elkövetett bűntettnek részese lehet külföldi is, a ki ez esetben sem büntethető a jelen törvény szerint, hanem, ekkor is — a hadi szabályok alkalmaztatnak ellene. A negyedik fejezetnek a nemzetközi jogot sértő azon cselekmények meghatározását és megbüntetését kellene tartalmaznia, melyeknek elkövetését a polgárosult államok, részint átalános erkölcsi szempontoknál fogva, részint azon veszélyek miatt, melyek a megsértett nemzet részéről alkalmazandó repressaliák tekintetéből büntetés terhe alatt tiltják. Ezen cselekményekről javaslatunk nem intézkedik. A mellőzés oka az, mert állami helyzetünk, melyben Horvát-, Sziavon- és Dalmátországokkal vagyunk, s mely helyzetnek sarktétele, hogy Magyarország ezekkel együtt képez külön államot: szükségessé teszi, hogy a nemzetközi viszonyra vonatkozó törvények egy és ugyanazon állami cselekvés, ugyanazon törvényhozás ema-