Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.
Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.
286. szám. I 301 Ha azonban a háború kiütött, vagy a hadüzenet megtörtént: a hűtlenség életfogytig tartó fegyházzal büntetendő. Az ezen szakaszban körülirt cselekmény elkövettethetik magyar honos, valamint az osztrákmagyar monarchia honosa által azon szándékkal, hogy az ellenség segélyével a 126. §-ban meghatározott eredmények valamelyike eléressék; például, hogy a magyar államot, vagy az osztrákmagyar monarchiát képező terület valamelyik része elszakittassék s abból vagy egy külön állam alkottassék, vagy valamelyik szomszéd ország területével egyesittessék; a cselekmény ez esetben sem veszti el felségsértési jellegét, s nem 10—15 évig terjedhető, hanem a 128. §. szerint életfogytig tartó fegyházzal lesz büntetendő. „érintkezésbe bocsátkozik 11 továbbá: „háborúra indítani törekszik" mindkét kifejezéssel a kisórlet van megjelölve, mely itt szintén a bevégzett bűntett fogalmába vétetett fel; mig azon esetről, ha a cselekmény a szándékolt eredményt is vonta maga után, a második alinea rendelkezik. A 141. §-hoz. A hűtlenség bűntettét követi el és 10 évtől 15 évig terjedhető államfogházzal büntetendő azon magyar honos: a ki háború esetében az ellenség katonai szolgálatába lép. Ha pedig már a háború előtt volt azon fiatalom katonai szolgálatában, s abban kényszer nélkül megmaradván, az osztrák-magyar monarchia fegyveres ereje, vagy az ezzel közoten működő vagy a vele szövetkezett hadi trő ellen harczolt: 5 évig terjedhető államfogházzal büntetendő. „az ellenség katonai szolgálatába lép." A kitétel háborút feltételez, s katonai szolgálatot a haza ellenségénél, a haza ellen. De nem szükséges, hogy csatában legyen az illető, a monarchia hadereje ellen; elég ha az ellenség katonai szolgálatában van; például annak országában, mint a várőrség egyik tagja; mert ez által disponibilissé válik, és a haza hadi ereje ellen harczolók számát szaporíthatja egy másik, a kinek ellenkező esetben honn kellene maradnia és a magyar honos által teljesített várvagy helyőrségi szolgálatot teljesítenie. Nem sorolhatók azonban e categoriába azok, kik habár az ellenség hadseregénél, de más, mint katonai szolgálatot teljesítenek: például a tábori lelkészek, orvosok stb. A szakasz különbséget tesz a közt, a ki a háború Kiütésekor, vagy ennek tudatában lép az ellenség katonai szolgálatába, a kinél tehát a „dolus" egyenesen a haza elleni szolgálatra van irányozva és a közt, a ki már azelőtt volt azon hatalom katonai szolgálatában, s abban „kényszer nélkül" azután is megmaradt, miután a háború hazája és azon állam közt kiütött, melynek hadseregében szolgál. Ez utóbbi esetben a kötelességek conflictusa foroghat fenn, s ezt .a büntetés kiszabásánál nem lehet figyelmen kivül hagyni. A második bekezdés értelméből kivehető egyszersmind az is, hogy a ki kényszerítve maradt az ellenség szolgálatában — ha abba a háború előtt lépett, egyátalán nem büntettetik. Tagadhatlan ugyan, hogy ez esetben is erkölcsi kötelességét sérti az illető, de ez gyakran csak a legnagyobb feláldozás, sőt több esetben csak élte veszélyeztetésével lehetne kikerülnie. Ezen határig nem mehet a törvény követelése. A 142. §-hoz. A hűtlenség bűntettét követi el és életfogytig tartó fegyházzal büntetendő azon magyar-honos :
