Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.
Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.
286. szám. 287 a nem sikerült büntettet (délit manqué); a bevégzett büntettet". És más helyütt: „A közönséges (ordinaire) bűntett kisérlete egy fokkal enyhébb büntetéssel büntettetik, mint maga a bűntett. A társadalom védelmének szüksége mindazonáltal a törvényhozó kötelességévé teszi, hogy e tárgyban (az állam biztonsága elleni bűntetteknél) eltérjen a közönséges jogtól és ugyanazon büntetéssel sújtsa a véghezvitel megkezdézét, mint a bevégzett büntettet." Ugyanezen elvet követi a jelenleg még hatályban levő olasz büntetőrvénykönyv is, 150. czikkében kimondván: „Vi é attentato dal momento que fio<si dato principio ad un atto qualcunque di essecutione dei erimini indicati vei precedenti articoli." Csakis a szövegezés tömörsége tekintetében tér el ettől az épen jelenleg tárgyalás alatt lévő olasz b. t. k. tervezetének 123-ik — kétségtelenül a belga törvénykönyv után szövegezett ozikke: „Avvi attentato subito que venne dato principio ad un atto qualunque di essecuzione." Anglia távol maradt a felségárulás bűntettének, a többi európai államok által eszközlött korlátozásától; ebbeli törvényei —• lényegükben ma is azon állásponton vannak, melyet III. Eduárd úgynevezett „áldott parliamentje" 1350-ben elfoglalt. B törvényben — s az ennek alapján alkotott későbbi törvényekben, még abban is, mely 1842-ik évben hozatott: nemcsak a király, illetőleg a királynő élete, épsége és szabadsága elleni támadás, nemcsak az ily támadás kisérlete, hanem már az ily támadást czélzó akarat m felségárulásnak mondatik ki. Eduárd törvényének e szavai: „when a man doth compass, or imagine the death of our lord the king or of our lady his queen" egész jelentőségükben fennállanak ma is, s nem szoríttattak szűkebb határok közé, sem azon törvény által, mely 177. György uralkodása alatt 1795-ben hozatott; sem az által, mely Victoria királynő idejében 1842-ben jött. létre. — Eduárd statútumának ül. György uralkodása alatti statútumban átment azon kitétele „compass" — a legilletékesebb férfiak által akként értelmeztetett: „hogy ez azon külső tettet, azon eszközt jelenti: mely a hajlam, a képzelet foganatositására szolgál;" mig azon szó által „imagine" a common laio-nak következő szabálya tartatott fenn: „voluntas reputatur pro facto." Ez — ha lehetséges 1795-ben még tovább terjesztetett — a mennyiben a „compass and imagine" kitételek bővíttettek e szavak hozzáadása által „invent" — kigondolja — „devise" — tanácsolja — „or intend" — vagy czélozza. A mint a felhozott törvények és törvényjavaslatok szövegei világosan mutatják: a felségárulás vagy felségsértés büntette nem csupán a bevégzett cselekmény, hanem annak kisérlete által is mégállapittatik. Vannak törvények, melyek megszüntették a felségsértés vagy árulás elnevezést: de ezzel nem szüntették meg az ide tartozó cselekmények azon kivételes természetét, mely szerint ezek bevégzése ós kisérlete egyaránt megállapítják a bűntett tényálladékát; vagyis nem szüntették meg azon sajátszerűséget: hogy a kísérlet — a bevégzett bűntett fogalmában foglaltatik. A porosz ós a német birodalmi büntetőtörvénykönyvnek, a felségárulás kísérletére vonatkozó rendelkezései fenntebb mellőztettek. Ezekre vonatkozólag állíttatik némelyek által: hogy nem az egész küérlet esik a bevégzett bűntett fogalma alá, s ennélfogva nem mindenik kísérleti cselekmény büntettetik a bevégzett bűntett büntetésével. A porosz büntetötörvénykönyv kérdéses szakasza ezt tartalmazza: „§. 62. Als ein Unternehmen, durch welches das Verbrechen des Hochverraths vollendet wird, ist eine solche Handlung anzusehen, durch welche das verbrecherische Vorhaben unmittelbar zur Ausführung gebracht werden soll." A német birodalmi büntetőtörvénykönyv 82. §. pedig igy szól:
