Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-256. Törvényjavaslat a közadók kezeléséről

256. szám. 11 tag és két póttag pedig az illető kir. adófelügyelő működési köréhez tartozó törvényhatóságok által mindenkor a tavaszi közgyűlésen az alább megirt módon eszközlendő választás utján hivatik meg, figyelemmel arra, hogy azok is lehetőleg felében a föld- vagy házbirtokosok, felében pedig a . kereseti- vagy tőkekamatadó-kötelesek osztályából jelöltessenek ki. A választási eljárás a szerint, amint a kir. adófelügyelő működési köréhez a) egy, b) két, vagy c) kettőnél több törvényhatóság (megye, kerület, vidék, szék, város) tartozik, — különböző. Az első esetben a törvényhatóság közgyűlése mind a két rendes és a két póttagot választja ; a második esetben mindegyik törvényhatóság közgyűlése választ egy-egy rendes és egyegy póttagot; a harmadik esetben az illető törvényhatóságok közgyűlései a pénzügyminister által előre megállapítandó sorrendben felváltva gyakorolják a választás jogát oly módon, hogy minden évben más-más két törvényhatóság közgyűlése választ egy-egy rendes és egy-egy póttagot. A ki a felszólamlási bizottság tagjának megválasztatik, e megbízatásnak teljesítését alapos ok nélkül nem tagadhatja meg, kivévén, ha ily megbízatásban részesült ós azt az előző évben már teljesítette is. A felszólamlási bizottságnál az előadói teendőket a kir. adófelügyelő által kijelölt pénzügyi hivatalnok vógzendi, ki szavazati joggal nem bir, de a 34. §. eseteiben a felszólamlási bizottság határozatait a pénzügyministerhez felebbezhéti. 31. §. A felszólamlási bizottság elnöke az államkincstárból öt forintnyi, tagjai pedig 4 forintnyi napidijat húznak a 2h. §-ban megjelölt napokra. A bizottság működési helyén nem lakó bizottsági tagok az oda- és visszautazásra a vasúti II. osztályú, gőzhajózási I. osztályú vitelbért, tengelyen való utazásoknál mórtföldenkint 1 forintot számithatnak. 32. §. A felszólamlási bizottság a hozzá érkezett felszólamlásokat és az azokra vonatkozó iratokat körülményesen megvizsgálja és miután a fölmerült minden kétely földerittetett, a felszólamlások fölött határoz. Eljárására és határozathozatali képességére nézve mérvadók a 21. és 22. §§. rendeletei. 33. §. A felszólamlási bizottság föl van jogosítva, illetőleg köteles: a) a fen forgó kérdéseket megvizsgálni és a mennyiben ujabb vizsgálatnak szüksége fenforogna, az illető adózót is meghívni; b) szakértőket tárgyalásaira meghívni s azokat kihallgatni; e) tanukat hit alatt kihallgattatni az illető bíróság által; d) az adózókat vagy bevételeiknek és kiadásaiknak részletezésére vagy azokat, kik üzleti könyveket vezetnek, üzletük három évi mórlegének titokban-tartás biztosítása melletti bemutatására kötelezni azon esetben, midőn ezek iránt az adókivető bizottság épen nem, vagy sikerrel nem intézkedett, sőt a mérleg helyességének kiderítése végett az adókötelesnek üzleti könyveit is megtekinteni, mely czélra négy titoktartásra kötelezendő megbízottat nevez, kik közül az illető fél kettőt visszautasíthat. 2*