Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-256. Törvényjavaslat a közadók kezeléséről

12 256. szám. A kiadások és bevételek részletezése, vagy az üzleti mérleg bemutatása elmulasztásának esetében n felszólamlási bizottság, ha tárgyalásai közben előbb tudva nem levő uj adatok merülnek fel, az adókivető bizottság által megállapított adótételt az uj adatokhoz aránylag felemelheti. Áz 1875. évi XXEL t. ez. 18. §-nak intézkedése épségben tartatik. ' - 34. §. A törvényhatóság közigazgatási bizottsága, mint felebbviteli hatóság által hozott végzéseket, ha a 7. §-ban emiitett körülmények fenforognak, a kir adófelügyelő a pénzügyministerhez fellebbezni köteles. A felszólamlási bizottság végzését, ha a kivetett adó lejebb szállíttatott, a kir. adófelügyelő, ha pedig felébb emeltetett, az adókötelezett a pénzügyministerhez fellebbezheti. Ezen eseteken kívül a felszólamlási bizottság végzései ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, midőn azon kérdés döntendő el, hogy valamely jövedelem vagy kereset az adónak tárgyát képezi-e, vagy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának alapjául szolgáló vallomásokban előforduló valamely bevétel vagy kiadás adó tárgyát képezi, illetőleg a nyers jövedelemből levonható-e? ezen felebbezések a felszólamlási bizottságok végzésének kézbesítésétől számított 15 nap alatt adandók be, s ezek felett a pónzügyminister harmadfokban határoz. Ha a bizottság alakulásában vagy eljárásában a törvény szabályai megsértettek, ennek orvoslása végett szintén 15 nap alatt a pénzügyministerhez lehet folyamodni, ki ezen esetben az eljárás megsemmisítése mellett akkor is rendelhet uj eljárást, ha az adókivető bizottság végzése helybenhagyatott. II. FEJEZET. Könyvelés és nyilvántartás. 35. §. ' Az egyenes adókat könyvelik és nyilván tartják : a) egyénenkint a községi jegyzők (községi és városi adóhivatalok); b) községenkint a kir. adóhivatalok; c) adóhivatalonkint és törvónyhatóságonkint a kir. adófelügyelő számvevő közegei. A könyvelés és nyilvántartás vezetésének módozatait, ugy szintén az egyes adózóknak a nyilvántartás körüli kötelességeit s az azoknak kézbesítendő adókönyvecskék kiállításának módját a pénzügyminister, a következő 36. és 37. §§-ban foglalt elvekre való tekintettel rendeleti utón szabályozza. 36. §. Az 18 7 < í. évi január hó 1-től kezdve ugy községenkint, mint mindenegyes adózóra nézve, a folyó egyenes adók elkülönítve nyilvántariandók azon adótartozástól, melylyel a község, illetőleg az egyes adózó 1875. év végével hátralékban maradt. Túlfizetések a folyó évre könyvelendők. A folyó adóról az adózók az 1876. évtől kezdve uj adókönyvecskéket kapnak, melyekbe az 1876. év előtti időből származó adóhátralékokra teendő fizetések is külön lapra iratnak be. Az adókönyvecskéket a községi (városi) közegek kézbesitik. Ezen kézbesités alkalmával az adózó az adókönyvecske árán kivül, mely két krnál nagyobb nem lehet, az adókönyvecskét kiállító közeg számára egy krajezárt fizet. 37. §• • Az 1875. év végén az egyes adózóknál, ide nem értve a 38. §-ban emiitett községeket (városokat), mint jogi testületeket, fenmaradt adóhátralékok részletekre felosztva, külön nyilvántar-