Képviselőházi irományok, 1875. VI. kötet • 200-255. sz.

Irományszámok - 1875-229. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1872-ik évi zárszámadás megvizsgálása tárgyában

180 22.9. szám. A Il-ik részben az előirányzat nélküli bevételek és kiadások mutattatnak ki (133—159. lapoldal) vagyis azon tételek, melyekről a költségvetési törvénybon előre gondoskodva nem lett és melyekről a ministerium törvényszerű fedezet hiányában saját felelőssége mellett rendelkezett, az itten előirt kiadási járandóság tekintetében tehát szintén az utólagos felmentésnek szüksége forog fenn. Ezen részhez (160—161. lapoldal) csatoltatott továbbá az előirányzott, előirt és a tényleges eredmények összesitett átnézete is. A III. rész (164—169. lapoldal) a költségvetési hitelt nem terhelő átfutó kezelés eredményét, vagyis a kezelési és elszámolási müveletekből eredő megtérítés melletti előlegeket ós idegen pénzeket, az egyes kezelési ágak szerint csoportosítva tartalmazza; a forgalmi napló eredményei, a forgalmi főkönyv zárlatának megfelelnek, a tárcza és alapok eredményei pedig a zárszámadás részletezéseiből hozattak át, végre a követelések ós tartozások az állami leltárba vétettek fel. A IV-ik rósz az állami leltárt képezi és az egj'es vagyon-részek álladókát ós azok gyarapodását vagy fogyatkozását a következő részekben mutatja ki: a) az ingatlan vagyont (172—175 lapoldal); b) a termesztmények, anyagok, szerek és eszközök értékét (176—181 lapoldal}; c) az állami adósságok és követelések állapotát (184—185 lapoldal); d) a követelések és tartozások állapotát az egyes kezelési ágak szerint (188—221 lapoldal); e) a pénzmaradványokat (224—225); A leltárban kimutatott vagyon-álladék teljesen megegyez a zárszámadás részletezésében foglalt eredményekkel. Az állami zárszámadás V-ik része végre a mérlegekből áll, melyek közül: a) a pénzt ári mérleg (228—229 lapoldal,) szoros összefüggésben a zárszámadás részletezéseivel hű kópét adja az összes pénzkezelési eredményeknek a bevételben és kiadásban ; b) a jövedelmi mérleg (232—233 lapoldal) szintén a részletekkel öszhangzólag, a közigazgatásilag előirt bevételek és kiadások alapul vétele mellett a gazdálkodás eredményét ismerteti meg ""-'• c) a vagyon-mérleg (236—237 lapoldal) az egyes vagyon-részek főcsoportjaiban kimutatja a vagyon álladókat az év elején ós végén, és ebből folyólag a vagyon-gyarapodást és fogyatkozást, valamint az évi gazdálkodásnak végeredményét. A felsoroltakon kivül a zárszámadáshoz csatoltattak még minden egyes tárczát ós az ehhez tartozó ágakat illetőleg fejezetek, czimek ós rovatok szerint szerkesztett részletezések, melyek ugy mint a főszámadás az előirt és tényleg foganatosított bevételeket és kiadásokat és e mellett a kezdőleges ós végleges hátralékokat, végre az ingó és ingatlan vagyon activ ós passiv álladókat tüntetik ki, melyek eredményei minden egyes részeiben szoros öszhangzásban állanak a zárszámadás fönnebb felsorolt részeivel. Ezek felemlítése után a bizottság feladatául tekinti nyilatkozni azon kérdések iránt, melyeket az állami számvevőszék az 1872 évi zárszámadásról beterjesztett részletes jelentésének általános részében előadott, melyek a ministertanács és az állami számszék között nézetkülönbséget képeznek s mint ilyenek a t. képviselőház elhatározásától várják a megoldást. A belügyminister felügyelete és kezelése alatt álló országos alapokra nézve az államszámvevőszók (részletes jelentés 5 lapoldal) azon kivánatanak ad kifejezést, hogy ezen alapok bevételei és rendeltetés-szerű kiadásai az állam-költségvetésbe rovatok és tételek szerint vétessenek fel, hogy azok az 1870: XVIII. t. ez. 17. §-a értelmében tételenkint nyilvántarthatok és ellenőrizhetők legyenek. Az állami számszók ezen nézetét a képviselőháznak 1871. évi január 25-én tartott ülésében ezen értelemben hozott határozatára állapítja. A bizottság egyrészt a képviselőház határozata iránti tekintet által vezéreltetve, másrészt saját véleménye is odajárulván, miszerint országos alapok természetével biró minden alapnak ugy