Képviselőházi irományok, 1875. VI. kötet • 200-255. sz.

Irományszámok - 1875-216. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, a kassai kir. törvényszéknek Kiszely Árpád országgyülési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése iránt beadott s a mentelmi bizottsághoz utasitott kérvénye tárgyában

216. szám. 127 választás alkalmával véghezvitt visszaélések miatt, mikor is az iratok felolvasása után következő határozatot hozott: Kiszely Árpád országgyűlési képviselő mentelmi jogának fentartása véleményeztetik. Mert az iratokhoz 4. szám alatt csatolt ós a kassai kir. törvényszék vizsgáló-birája által 1876-ik évi január hó 19-én 11. szám alatt hozott végzésében Kiszely Árpád képviselő oly cselekmények elkövetésével vádoltatik, melyek a bűntények minősítéséhez megkívántató tárgyi tényálladékot nélkülözik, nevezetesen: Kiszely Árpád képviselő ellenében felhozatik, hogy ő a múlt 1875-ik évi képviselőválasztást megelőzőleg, mint volt alispán Zsár községében megjelent ós a választókat a község erdejében, hol ezek munkával elfoglalva voltak, felkereste, ott magát mint képviselőjelölt bemutatta és a választók szavazatát azon fenyegetéssel kérte, hogy „meg nem választása esetében alispán maradván, a sorozás alkalmával tudni fogja magát meghálálni •', ezen körülmény beigazolására legidősb Antoska János és Labaska Mihály zsári lakosok mint tanukra történik hivatkozás, kik is az iratok mellett levő és 31. számmal jelzett jegyzőkönyvben 18. ós 60-ik sorszám alatti vallomásukban ugyanegy időben ós helyen történt dolgot egymástól eltérőleg adják elő, — sőt Labaska Mihály előadja, hogy ő nem is választó-polgár, — megegyezvén ezen két egyén vallomása abban, hogy Kiszely Árpád mint volt alispán és képviselőjelölt a jelen volt választókhoz beszédet intézett ós ez alkalommal hangsúlyozta, hogy meg nem választása esetében mint alispán az ujonczozás alkalmával fogja tudni magát meghálálni ; ezen körülmény beigazolására megnevezik az akkor jelen volt Jurás Ádám, Ozerven János és Kovács János zsári lakosokat, kik 59., 61. ós 65. sorszám alatt foglalt vallomásaikkal megczáfofják fentirtak állítását. Ez utóbbi tanuk vallomása még az esetben is megerőtleníti Antoska János ós Labaska Mihály vallomását, ha ezek mint tanuk ós nem mint panaszlók szerepelnének. A Pancsina-Lehotán történt fenyegetőzését illetőleg Sztárony György 47. szám alatti vallomása terhelő, de miután Kiszely Árpád e községben egy helyen ugyanegy időben tartá beszédét több választó-polgár előtt és pedig Stoszel Mór, Lázony Pál és Simkó Ádám előtt, kik 46., 48., 49. sorszám alatti vallomásukban a Sztárony György által mondottakat megczáfolják. A vizsgáló biró végzésében felfejtetik, hogy Kiszely Árpád mint volt alispán tiszti hajdújával és több tisztviselőkkel beutazta a választó-kerületet és igy hivatalos hatalma felhasználásával a választókra pressiót gyakorolt, mely körülmény beigazolására a Mudrony Mátyás ós özertvik János szmrecsányi lakosok vallomására történik hivatkozás, kik 13. és 15. sorszám alatti vallomásukban ily esetről épen nem emlékeznek. Tekintve tehát ezen esetet és azt, hogy az úgyis korlátolt műveltséggel biró tanuknak a kérdés informative volt feltéve és mégis majdnem semmi terhelő körülmény sem lett megállapítva, a vizsgáló biró eljárásában a zaklatási szándók nyilván valóvá lesz. Összletezve a vádpontokat és tekintetbe véve a felmerült bizonyítékokat, hogy jelen esetnél szemben Kiszely Árpád képviselővel a büntethető cselekmény tárgyi tónyálladékát megállapítani nem lehet, az előleges vizsgálat elrendelésének oka ós szükségessége fenn nem forog. A tények ekkénti állása mellett a mentelmi bizottság Kiszely Árpád képviselő mentelmi jogának fentartását tisztelettel véleményezi. Budapest, 1876. február hó 11-én. Cziple Zsigmond s. k. előadó. Szaíhmáry Miklós s k. elnök.