Képviselőházi irományok, 1875. VI. kötet • 200-255. sz.

Irományszámok - 1875-201. Törvényjavaslat a svájczi szövetséggel 1875. évi deczember hó7-én a letelepedések iránt kötött államszerződés beczikkelyezéséről

201. szám. 5 a nélkül, hogy e végett külön egyezményt kötni szükség lenne. 4. czikk. Ha az egyik szerződő félnek a másik fél területén lakó polgárai oly helyzetbe jönnének, hogy birói itélet vagy törvényesen alkalmazott s végrehajtott rendőri intézkedések vagy erkölcsi és szegénység-rendőrügyi rendeletek alapján kiutasitandók lennének, eredeti hazájokba családostól visszafogadandók. 5. czikk, Az egyik szerződő államnak a másk állani területén lakó polgárai nem állanak azon ország katonai törvényei alatt, melyben tartózkodnak, hanem reájuk nézve e részben a hazai törvények kötelezők. Mentesek nevezetesen pénzben és termékekben teljesítendő minden adózástól, mely a személyes hadiszolgálat pótlásául kivettetik, továbbá a katonai szolgálmányoktól, kivévén a beszállásolásokat és az oly szállítmányokat, melyek a birtokot terhelik. Mentesek azonkivül minden szolgálattól a nemzetőrségben, tartományi hadban (honvédségben) népfelkelésben és helyi polgárőrségben. 6. czikk. Egyik szerződő fél polgárának tulajdonára sem szabad a másik fél területén bármely körülmények közt ós sem béke sem háború idején más vagy magasabb dijat, illetéket, rovatalt vagy adót kivetni vagy attól követelni, mint a mely hasonló birtokra nézve kivettetnék vagy követeltetnék, ha az egy belföldi, vagy a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet polgára vagy alattvalója tulajdonában volna. gegenüber dem anderen Kontrahenten zur Anwendung kommen, ohne dass hiefür der Abschluss einer besonderen Übereinkunft nöthig wáre. Art. 4. Die Angehörigen des einen der vertragenden Theile, welche in dem Grebiete des Anderen wohnhaft sitid, und in die Lage kommen sollten, durch gerichtliches Urtheil, oder durch gesetzmássig angewendete und vollzogene PolizeiMassregeln, oder Kraft der Verordnungen über die Sitten- und Armen-Polizei, weggewiesen zu werden, sollen sammt Familie jederzeit in ihrer ursprűnglichen Heimat wieder aufgenommen werden. Art. 5. Die Angehörigen des einen der kontrahirenden Staaten, welche im anderen wohnhaft sind, stehen nicht unter den Militárgesetzen des Landes, in dem sie sich aufhalten, sondern bleiben denjenigen ihres Vaterlandes unterworfen. Sie sind insbesondere von allén Greld- und Natural-Leistungen, welche als Ersatz für den persönlichen Militárdienst auferlegt werden, sowie von militárischen Kequisitionen befreit, mit Ausnahme der Einquartirungen und solcher Lieferungen, welche durch den Besitz bedingt sind. Ebenso sind sie frei von jedem Dienste in der Nationalgarde, Miliz-Landwehr (Honvéd) Landsturm, sowohl, als in den Ortbürgerwachen. Art. 6. Unter keinen Umstánden, weder in Friedens- noch in Kriegszeiten, darf auf das Eigenthum eines Angehörigen des einen der beiden kontrahirenden Theile in dem Grebiete des Anderen, irgend eine andere oder höhere Taxe, Gfebühr, Auflage oder Abgabe gelegt oder gefordert werden, als auf das gleiche Eigenthum gelegt oder gefordert wurde, wenn es einem Angehörigen des Landes oder einen Bürger oder Unterthan der am meisten begünstigten Nation angehören würde.