Képviselőházi irományok, 1875. V. kötet • 171-200. sz.

Irományszámok - 1875-200. A büntetőtörvényjavaslat indoklása

200 200. szám. E formulázás, mint többször felemlittetett, öszhangzó a badeni büntetőtörvénykönyv 1-ső §-szával A cselekvést és mulasztást, a büntetőtörvénykönyv átalános részében egymás mellé állítják. a többiek között még az 1813-dik évi bajor bűntetötörvényköny. 1-ső és 2-dik ezikkei; az 1838-ik évi, ugy szintén az átvizsgálás után hatályba lépett 1855-dik évi szászországi büntetőtörvénykönyv 1-ső czikke; a hannoverai büntetőtörvénykönyv 1-ső és 6-dik ezikkei; az 1852-dik évi, nálunk is hatályban volt ausztriai büntetőtörvénykönyv 1., 2. és 11. §§-ai. Mint már ebből kitetszik: az 1843-dik évi magyar javaslat teljes összhangzásban van a keletkezése idején létrejött német törvényekkel s a jogtudomány azon időbeli álláspontján áll. Azóta azonban 30 év folyt le s azalatt a mulasztási büntettek kérdése ismét és ismét átvizsgáltatott s a jogtudomány erre vonatkozólag is gazdagabb lett felismert igazságokban, valamint felismert kételyekben. Mit jelent a cselekvésnek és mulasztásnak mint büntényező elemeknek a büntetőtörvény átalános részében egymás mellé sorozása? Azt jelenti-e, hogy bármely, a törvénykönyv különös részében meghatározott büntetendő cselekmény, egyaránt elkövettethetik cselekvés, mint mulasztás által f például a pénzhamisítás, hamis eskü, hamis vád, a becsületsértés stb. vagy pedig azt jelenti: hogy csupán azon büntetendő cselekmények követtethetnek el mulasztás által, a melyek a törvény parancsoló rendeletét sértik meg? A felemiitett törvények idézett szakaszainak szövege mind az egyik, mind a másik felfogás értelmében magyarázható; holott kétségtelen az, hogy sem az egyik, sem a másik jelentőség nem felel meg a valónak. A tárgy bővebb és világosabb felismerése vitán kivül helyezte azt, hogy parancsoló törvények csakis mulasztás által sértethetnek meg; ellenben a tiltó törvények cselekvés és mulasztás által is egyaránt megsérthetők. Ebből következik, hogy bizonyos törvényszegések tényelemeinek a törvény különös részében előforduló oly meghatározása, melyben a mulasztás vagy éhez hasonló kitétel nincs fölvéve, épen nem jelenti azt, hogy azon bűntett vagy vétség mulasztás által nem követtethetnek el. A gyilkosság például elkövettethetik mulasztás által, ha valaki elzártan tartatik és a letartóztató azon szándékkal, hogy őt életétől megfoszsza: elmulasztott neki eledelt adni, a minek folytán a letartóztatott meghalt. Elkövettethetik a gyill osság mulasztás által, ha az anya kisdedét nem táplálja ós ezt mások sem tevén, a kisded ez okból meghal; vagy ha a kisded születésénél az életfenntartásra szükséges lekötés elmulasztatik. A testi sértés, a gyújtogatás s több más commissiv bűntett, épen ugy elkövettethetik commissio, miit omissio által. Ez ma már nem kérdés tárgya; a kérdés csak az, hogy az események azon láncolatában, melyeknek végén a halál vagy a leégés, szóval a jogsértő eredmény áll, létez-e oly, habár lem tiltott cselekvés, mely között és a létrejött eredmény között az okozati- összefüggés feltalálható s ezen Iánczolat folyamán egyszersmind a dolus vagy a culpa is feltalálható legyen f A kérdés továbbá az, hogy az esetben, ha a mulasztás által elkövetett commissiv delictumok keletkezésének ezen értelmezése nem fogadtatik eh. mi mégis azon átalános, mindenik ily esetre kiterjedő ok, a melyből — a parancsoló törvény rendeletének megszegésére vissza nem vezethető mulasztásnak bűnössége, elegendő indokát és magyarázatát találja? De különös figyelmet igényel, hogy ezen indoknak olyannak kell lennie, a mely által minden félreértést kizáró tüzetességgel megkülönböztettessenek ezen mulasztások azoktól, a melyek szemközt valamely veszólylyel vagy más személy által elkövetett bűntettel, csupár passiv magatartást képezvén: a bekövetkezett eredmény miatt büntetőjogi felelősség tárgyát nem képezhetik; mert azt mindenki elismeri, hogy nem létez oly átalános kötelezettség, mely a jogsórt- eredmények elhárítására büntetés terhe alatt mindenkit kötelez s hogy az, a ki valakit a vizbe nerülni lát s bár tud úszni s elmerülőt még sem menti meg, vagy a ki látja, hogy egy ház megg/ulad s a tüzet nem oltja el vagy