Képviselőházi irományok, 1875. V. kötet • 171-200. sz.
Irományszámok - 1875-200. A büntetőtörvényjavaslat indoklása
200. szám. 195 Az első rész indokai. Első rész. .^/ta,lá:n.os ixatáircisa/tols:. I. FEJEZET. Bevezető intézkedések. Az 1-ső §-hoz. A jelen törvény tárgyát a büntettek és a vétségek képezik. Ezen szakasz a törvényjavaslat terjedelmét tárgyi tekintetben határozza meg, vagyis kimondja: hogy a törvényjavaslat csak a bűntettekről és a vétségekről intézkedik. Azzal, a mi itt tételes alakban mondatik, hallgatólag még két eszme van kifejezve, az, t. i., hogy a kihágások külön törvénybe foglalandók, ós hogy a jelen törvényjavaslat megállapításánál, a büntetendő cselekmények bűntettekre, vétségekre és kihágásokra osztattak fel, hogy tehát a hármas felosztási rendszer fogadtatott el. Mindkét kérdésre nézve már az átalános indokokban kifejtettek az irányadó szempontok; a bővebb indokolás tehát e helyütt fölösleges volna. A 2-ik §-hoz. Büntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, melyet a jelen törvény annak nyivánit. Bűntett vagy vétség miatt senki sem büntethető más büntetéssel, mint a mely arra elkövetése előtt a jelen törvényben megállapittatott. Ezen szakasz által két nagy elvi szabály — az egyéni szabadság biztositékának két lényeges föltétele czéloztatik bejegyeztetni büntetőtörvénykönyvünkbe, mely föltételek a törvénynek mintegy homlokzatára íratván, ez által a jogállam első rendű követelményeinek hatályra emelése, büntetőtörvénykönyvünk bevezető szabályát képezendi. Senkit sem szabad bűntett vagy vétség miatt büntetni, ha nem követett el oly cselekményt, mely ismérveinek tüzetes meghatározása mellett, a jelen törvényben bűntettnek vagy vétségnek riyilvánittatik. Senkit sem szabad más büntetéssel büntetni, mint azzal, mely az általa elkövetett bűntettre vagy vétségre, annak elkövetése előtt, a törvényben megállapittatott. A bűntettnek, valamint a büntetésnek előföltétele, a positiv törvény. Ez a fentebbi két szabálynak rövid tartalma! Az első bekezdés kizár minden analógiát, kizárja a biró arbitriumát a cselekményeknek bűntetté vagy vétséggé minősítésére nézve. A törvény mondja meg, hogy valamely cselekmény képez-e büntettet vagy vétséget; s mindjárt a törvénykönyv elején adja azon nagy fontosságú biztosítékot, mely szerint az esetben, ha a cselekmény nem bir azon ismérvekkel, melyek a törvény szerint a bűntett vagy vétség, illetőleg bizonyos bűntett vagy vétség létére megkívántatnak: azon esetben a bíró e czimen nem ítélheti el a tettest. Mi képezi a bűntett és a vétség alkotó elemeit? 25*
