Képviselőházi irományok, 1875. V. kötet • 171-200. sz.

Irományszámok - 1875-200. A büntetőtörvényjavaslat indoklása

200. szám. 155 lekmények vagy mulasztások csak annyiban büntethetők büntetőűeg (peinlioh), vagy poigárilag (bürgerlich), a mennyiben" stb. így szól az első §. A crirninalis büntetések következők: 1. halál; 2. életfogytig tartó fegyház; 3. határozott ideig tartó fegyház; 4. hivatalvesztés. Ez a 10. §. tartalma. A polgári büntetések következők: 1. dologház és várfogság; 2. fogház; 3. elbocsátás a hivatalból; 4. valamely üzlet, vagy nyilvános jogosítvány önálló vezethetésének elvonása. 5. pénzbüntetés; 6. bizonyos tárgyaknak elfoglalása; 7. birói megdorgálás. Ekképen szól a 33. §. Ebből magából belátható, hogy habár az első §. nem ismer vétségeket: mindazonáltal a cselekmények két, egymástól élesen elválasztott osztályra osztattak fel, a szerint, a mint azok, vagy crirninalis, vagy polgári büntetéssel büntetendők. Neveztessenek az egyik csoport alá tartozó cselekmények bűntetteknek, a másik alá esők vétségeknek: az egész különbség, csupán szóbeli lesz. A „crirninalis büntetések'

1 ós a „polgári büntetések'

1 csupán mesterkéltebb helyettesitői, azon megszokott és a közönség értelmében is létező megkülönböztetésnek, mely a „bihztett és a vétség

1

' szavak által fejeztetik ki. Ezen, a dolog természetében rejlő befolyás alul nem szabadíthatták fel magukat az 1843-ik évi magyar törvényjavaslat szerkesztői sem. E javaslatnak az anyagi részben megállapított büntetési rendszere — a minimumnak teljes hiánya folytán, s az által, hogy a 18. §. szerint az életfogytig tartó rabság helyett egy vagy két órányi egyszerű fogság is megállapítható, ós így a határozott büntetési keretek a szabadságbüntetések között mellőztettek, igen egyszerű lévén; a különbségek leginkább az anyagi részt pótló börtönrendszerről intézkedő Harmadik részben jutnak előtérbe. Mig ugj^anis az anyagi rész a határozott ideig tartó rabságnál, sem a végrehajtás módja, sem tartama tekintetében, különbséget nem állapit meg, s azt sem határozza meg, hogy mely időtartamú rabság töltendő a köztörvényhatósági börtönben, és mely azon minimum, a mennyi időre elitéltek büntetésöket a kerületi börtönben kötelesek kiállani? addig a börtönrendszerről intézkedő rósz 6-ik Fejezete következő czimfeliratot nyert: „ A félévi vagy annál hosszabb időnyi rabságra itélt, következéskép büntetésüket a kerületi börtönök egyikében szenvedendő rabokról." hne a felosztás! A féléven fölüli rabságot maguk után vonó cselekményekben nem látott a törvényjavaslat oly különbségeket, melyeket különnemű büntetések alkalmazására használhatott volna fel; de. az ezen aluli tartamra elitéltek cselekményeit, amazokétól külön büntetési nem alá eső törvényszegéseknek ismerte fel. A féléven felüli rabság minden esetben kerületi börtönben töltendő. Ez a czimfelirat értelme; ezzel a törvényszegéseknek a büntetési nemek szerinti két osztályra osztása van kimondva. A büntetés más, mihelyt annak végrehajtása különbözik; a börtönrendszer 5-ik Fejezete pedig más bánásmódot határoz a féléven aluli, 6-ik Fejezete pedig mást az azon felüli rabságra elitéltekre nézve. 20*