Képviselőházi irományok, 1875. II. kötet • 49-68. sz.

Irományszámok - 1875-61. Törvényjavaslat a népiskolai hatóságokról

294 61. szám. megyei iskolatanács helyett a megyei közigazgatási bizottságot, továbbá a tanfelügyelőt és az iskolaszéket és pedig nem kizárólag a községi, hanem átalában az iskolaszéket és igy a felekezetit is. A 2. § a tanfelügyelőt mint kormányközeget, jövőre is a vallás- és közoktatási minister által nevezteti ki, egy tanfelügyelőnek több megyében való működését csakis kivételesen s kisebb megyékben engedi meg; fenhagyván, hogy teendőinek halmozottsága esetében a minister segédet neveztessen mellé. E segéd lehet állandó vagy időleges, különösen az iskolalátogatás czóljából tanférfiak lévén esetenként megbizhatók, hogy a tanfelügyelőnek ott, hol az iskolák nagy száma gyakori látogatást lehetetlenné tesz, kisegítőül szolgáljanak. A 3. §. czélja felállítani az eddig hiányzott folytonos és létszeres összeköttetést a tanfelügyelő ós a törvényhatósági közigazgatás között. E végből teszi a tanfelügyelőt, mint már emlitve volt, a közigazgatási bizottság rendes, szavazattal biró tagjává s tanügyi előadójává s mondja ki, hogy e bizottság közbejöttével és a törvényhatósági járási (illetőleg az ezeknek megfelelő városi) tisztviselők, mint végrehajtási közegek utján kezeli a megye területén levő községi és magán népiskolák összes ügyeit. Az állami iskolák, az 1868. XXXVIII. törvényczikk 80. §-a alapján, a minister által felállított iskolák íevón, nem állhatnak sem a község, sem a törvényhatóság autonóm kezelése és igazgatása alatt, miután létrehozásukat épen az állami érdekek parancsolták. Ezekre nézve tehát a tanfelügyelő egyenesen a vallás és közoktatási ministertől vett rendeletek alapján s a közigazgatási bizottság közbejötte nélkül gyakorolja a felügyeletet. Viszont a vallásfelekezetek autonómiája követeli azt, hogy a felek, iskolák fölötti felügyelet az ő kezükben és jogkörükben hagyassék s azok felett az állam csak. főfelügyeletet gyakorolhasson. Ezen felügyelet gyakorlása, mely tulajdonképen felségi jog, szintén nem történhetik autonóm-testületek és közegek által, hanem csakis az államkormány illetőleg annak közegéig által. S ezt a felekezeteknek, törvények által biztosított és annyi százados gyakorlat által szentesitett jogaikra való féltékenységükkel szemben a jelen törvény keretében is kimondani szükségesnek látszott. / A felek, iskolák külső ügyeire nézve, a felekezeti önkormányzatot nem sértő befolyás azonban alább (5. §. 4. pont) a közigazgatási bizottságnak biztosítva van. A 4. §. a tanfelügyelő teendőit részletezi. Itt mindenekelőtt az előbbi törvény által reá szabott, de a gyakorlatban lehetetlennek bizonyult ama kötelezettség, hogy a tankerületóben létező összes iskolákat évenkint legalább egyszer meglátogatni tartozzék, oda módosíttatott, hogy azokat vagy maga, vagy esetleg segéde által minél gyakrabban köteles meglátogatni. Hogy a „minél gyakrabban" kifejezés tág meghatározásában mennyire felel meg kötelességének a lehető szélső határig, azt — a további határozvány szerint a közoktatási ministerhez évenkint benyújtandó részletes jelentései alapján, a minister lesz hivatva megítélni, kinek különben is minden eljárásaiért, vagy netaláni mulasztásaiért felelős. A §. további része részletezi a tanfelügyelő teendőit a községi, állami, hitfelekezeti és magán iskolák irányában s azokról részint a közigazgatási bizottsághoz, részint a ministerhez teendő * jelentéseit illetőleg. Önként értetik, hogy ezen teendőkre nézve a tanfelügyelőkhöz a vallás és közoktatási minister által még részletesb utasitás fog kibocsáttatni, mely az eddigi utasítást az uj helyzetnek megfelelőleg fogja módosítani. Az 5. §-a a törvényhatósági közigazgatási bizottság nópoktatásügyi hatáskörét és teendőit körvonalozza. E hatáskör és teendők tetemesen szélesebbek ós pontosabban vannak körvonalozva