Képviselőházi irományok, 1875. II. kötet • 49-68. sz.

Irományszámok - 1875-61. Törvényjavaslat a népiskolai hatóságokról

61. szám. 293 teljesen el van különözve, azzal csak esetleg érintkezik, de folytonos és organikus összeköttetésbe és kölcsönhatásba hozva nincsen. A tanfelügyelő évenkint két — négyszer, néhány órai ülésben a megyei iskolatanácsban elnököl, előterjesztéseket tesz s kisebb-nagyobb fontosságú, de aránylag igen csekély körben mozgó ügyekben határozatokat provokál. De maga ezen iskolatanács is, bár a megyei közgyűlés kifolyása, annak csak mintegy bizottságául tekinthető, minden végrehajtóhatalom és közeg nélkül. — A tanfelügyelő esetenkint megkeresheti ugyan a megyét, az alispánt, a járási szolgabirákat, — de ezekkel való érintkezése sem körvonalozvá nincs, sem •- egyik részre nézve is — nem kötelező. Különösen a tulnyomólag nagyobb számot tevő felekezeti iskolákra nézve nincs seni az iskolatanácsnak, sem a közigazgatási közegeknek semmi hatáskör kijelölve. Mint a megyei iskolatanács a megyével, ép oly laza és határozatlan összefüggésben áll a községi iskolaszék a községgel. A község választja, de végrehajtási joggal felruházva nincs s a törvényben még az sincs határozattan megjelölve, hogy pl. az iskola-mulasztások miatt kiszabott büntetések ki által hajtassanak végre. Hogyaközs. iskolaszéknek a felekezeti iskolák felett semmi hatósága nincs, önkéntértetik. — így a tanfelügyelő és a népiskolai'hatóságok (iskolaszék és iskolatanács) egész működése ugy szólván a levegőben függ, nem lévén a községi ós megyei közigazgatással folytonos ós organikus összeköttetésbe hozva s különösen nem levén gondoskodva arról, hogy határozataik és rendeleteik biztosan és rendszeresen végre is hajtassanak. Az intézmény e hiánya már olyan, a melyen lehet segíteni a népiskolai hatóságok ujabb szervezetével; s erre épen a legjobb alkalom is kínálkozik a törvényhatósági közigazgatás czélba vett uj szervezése keretében. Ez uj szervezet lényege abban áll, hogy minden törvényhatóságban állandó közigazgatási bizottság állíttatik föl, mely a főispán elnöklete alatt, a központi kormány ^ mindenik ágazatából a törvényhatóságban működő közegek belevonásával, a törvényhatóság főbb tisztviselői s választott tagjaiból alakulva, az összes közigazgatást kezeli s a, végrehajtásban a járási tisztviselőkkel s azok utján a községiekkel rendelkezik. • „A népiskolai hatóságokról" szóló jelen törvény czélja: a népiskolai tanügy közigazgatását a törvényhatósági uj szervezetbe ugy illeszteni be, hogy az eddig a mondott okokból hiányos tanfelügyelet a lehetőségig biztositva legyen. Ehhez képest mindenekelőtt megváltoztatja az 1868. XXXVIII.

l törvényczikkben megjelölt népiskolai hatóságok szerepét és egymáshoz és a közigazgatáshoz való viszonyát. Az iskolatanácsot, melynek létezése csaknem teljesen hatástalannak bizonyult be, a hét évi tapasztalás által eltörli s nem csak annak teendőit ruházza át a törvényhatóság közigazgatási bizottságára, hanem ennek hatáskörét különösen a végrehajtásban, jóval szélesebbre terjeszti ki, önként értetvén, hogy a felekezeti iskoláknak csak oly külső ügyeire terjedhet az, melyekre nézve ez a felekezeti hatóságok autonómiájának sérelme nélkül történhetik. Ezen közigazgatási bizottságnak állandó tagjává s tanügyi előadójává, teszi a tanfelügyelőt, ki e szerint maga is tényleges részt vesz a megyei közigazgatásban s annak a tanügy körüli eljárását és egész;működését irányozhatja. Végre az iskolaszékek hatáskörét és a község iránti viszonyát szabályozza. E fő-vezórszempontok kiemelése után a bemutatott törvényjavaslat egyes intézkedései alig szorulnak bővebb indokolásra, mindazáltal nem látszik feleslegesnek megjelölni az eltéréseket, melyek e törvényjavaslat és az 1868. XXXVIII. törvényczikk intézkedései közt vannak. * A törvényjavaslat 1. §-a a népiskolai hatóságokat sorban megnevezi; és pedig az eddigi KÉPV. IROMÁNY. 1875-78. II. 38