Képviselőházi irományok, 1875. I. kötet • 1-48. sz.
Irományszámok - 1875-15. Törvényjavaslat az átalános jövedelemadóról és az 1875. XXIX. törvényczikk némely rendeletének módositásáról
15. szám. 45 a) a házbéradó alá eső házaknál és házrészeknél a megelőző évben kirovott házbóradó alapját képezett tiszta bérjövedelem; b) a házosztályadó alá tartozó házaknál és házrészeknél a házosztályadónak tízszeres összege; c) a polgárosított határőrvidéki részekben a házadónak ötszörös összege; 3. a bányaművelésnél és a hozzátartozó iparágaknál, valamint az állandó illetményeknél az adónak ötszörös összege; 4. a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek üzleténél az adónak 6-szoros összege ; végre 5. a keresetadó alá eső intézeteknél ós haszonhajtó foglalkozásoknál az adónak 9-szeres összege. Ezen kiszámítási kulcs felállítása hosszú tanulmányok és számitások eredménye. Ily kulcs alkalmazása lehetővé fogja tenni, hogy a különböző jövedelmek mennyisége helyes, gyors és egyöntetű eljárás mellett kinyomoztassék s hogy a jelenleg fenálló adórendszerünk mellett előforduló aránytalanságok nagyrészt kiegyenlít fessenek. A földbirtoknál felállított kiszámítási kulcs olyannak tekintendő, mely a földbirtok tiszta jövedelmének átlagát a valóságnak megfelelőleg tünteti ki, mert a tett nyomozások szerint, a földadónak 5-szörös összege' — levonva abból az egy évi adót — megfelel az egy évi tiszta jövedelem átlagának s szükségesnek tartom itt kiemelni azt, hogy a most jelzett kiszámítási kulcsnak alkalmazása mellett a földbirtok túlterhel tetőséről nem lehet szó, mert az, mint alább említtetni fog, felmentetik azon 4°| 0 kereseti adótól, melyet eddig az 1873. VIÍI., illetőleg 1875. XXIX. törvényczikkek értelmében fizet s mely 1874. évben 1.434,968 frtra rúgott. A javaslatban előforduló azon intézkedés, mely szerint a földadókönyvből kimaradt, vagy abban a jelenlegi tényállásnak meg nem felelő minőségben bejegyzett földek a jövedelemadó alá már 1876. évben vonandók, csak igazságos rendelet, mert tény az, hogy az illetők ezen földek után oly jövedelmet húztak, mely után vagy épen nem, vagy csak aránytalanul csekély mértékben adóznak. A házbirtok jövedelmének kiszámítására nézve különbséget kellett tennem a házbér- és a házosztályadó alá eső épületek közt. A házbéradó alá tartozó épületek jövedelméül csak azon tiszta jövedelmet lehetett feU vennem, mely alapján a házbóradó a megelőző évben kirovatott. A ház-osztáiyadó alá eső házaknak jövedelmét az adónak 10-szeres összegében állapítottam meg.'Szemben a keresetadóról szóló 1875. XXIX. törvónyczikk 21. §-val ezen kiszámítási kulcs csekélynek mondható, de tekintetbe kell vennünk egyfelől azt, hogy ott oly helyiségekről van sző, melyek valamely üzlet gyakorlására használtatnak, másfelől pedig azt, hogy a házosztályadó alá oly házak tartoznak, melyek bérbe adva nincsenek, sőt bérbe nem is adhatók, ennélfogva nem is sorozhatok azon házak közé, melyek bérbeadás utján készpénz-jövedelmet szolgáltatnak, tekintetbe kell venni továbbá, hogy a földbirtoknál a mivelési, a házbér alá eső házbirtoknál az érték-törlesztési és fentartási költségek a jövedelem megállapításánál levonatnak, ez pedig a ház-osztályadó alá sorozott házakra nézve nem történik s hogy végre a föld- ós házbirtok jövedelméből — a fentemlifett intézkedés szerint — a múlt évben kivetett adó fejében, aránylag sokkal nagyobb összegek vonatnak le, mint ez a ház-osztályadót fizető házak után lehetséges. A polgárosított határőrvidóki részekben lévő házak jövedelmét a házadó 5-szörös összegében állapítottam meg, mert ott a házadó mérve sokkal nagyobb az anyaországban fenálló házosztályadóónál. A bányamivelésből, állandó illetményekből, tőkekamat- és járadék élvezetéből, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek üzletéből, úgyszintén a keresetadó III. osztály alá eső üzletek- ós foglalkozásokból származó jövedelmek kiszámítási kulcsának megállapításánál tekintettel voltam arra, hogy ez a tiszta jövedelmet átlagban és figyelemmel az illető jövedelmet netán
