Képviselőházi irományok, 1875. I. kötet • 1-48. sz.
Irományszámok - 1875-15. Törvényjavaslat az átalános jövedelemadóról és az 1875. XXIX. törvényczikk némely rendeletének módositásáról
46 15. szám. terhelő jelzálogilag nem biztosított terhekre tüntesse fel s hogy az adózók adóképessége csorbát ne szenvedjen. A kiszámítási kulcs alapjául az adóévet megelőző évben kivetett adót kellett felvennem, mert azt az adóév elején megállapitani nem lehet s mert kétséget nem szenved, hogy gyors, egyöntetű eljárás csakis ezen módozat elfogadása által érhető el. A 4. §-nak az egyenes adók és a telekkönyvileg biztosított kamatok levonására vonatkozó intézkedése, kifolyása a jövedelemadó forgalmának és enyhiti a terhet, mely az adózóra az uj adónem által háramlik. A telekkönyvileg nem biztosított kamatokra a levonás kedvezményét kiterjeszteni nem lehetett, ezáltal ugyanis a visszaéléseknek és kijátszásoknak tág tér nyittatott. E körülményre azonban már figyelemmel voltam a kiszámítási kulcsok megállapításánál, a mint fent kiemelnem szerencsém volt. A 4. §-ban foglalt azon további intézkedés, hogy a 100 frtot meghaladó adóköteles jövedelemnél előforduló 50, illetőleg 100 frton alóli összegek teljes 50, illetőleg 100 írtnak számíttassanak, a kivetési eljárás egyszerűsítése szempontjából kívánatos, sőt szükséges és némileg emelni fogja az ez adónem czimén várt bevételt. Az 5., 6., 7., 8. és 10. §§-okban foglalt az ujon belépő, vagy kilépő adózókra a kivetés, befizetés, beszedés és behajtás módjára, úgyszintén a kivetés elleni felebbezésekre vonatkozó intézkedések az ügy természetéből folyván, bővebb indokolást nem igényelnek. A 9. §. a jövedelemadó mérvét 1876. évre a kinyomozott adóköteles jövedelem 3 és fél A) éíB) százalékában állapítja meg, mert ezen adószázalék alkalmazása mellett az általam tett s az ide zárt kimutatásokban kitüntetett számitások szerint biztos reményem van, hogy az államköltségvetósi előirányzatba felvett nyolcz millió forintnyi bevételt elérhetem. Az adószázalék évről évre újból való meghatározása azért szükséges, mert ezen, amúgy is csak rendkívüli segédeszközt képező adónem czimén előirányzandó összeg az évről évre mutatkozó hiány összegéhez képest állapítandó meg. Községi adópótlék alól azért tartottam felmentendőnek ezen adónemet, hogy az adózók adóképessége megóvassék. A törvényjavaslat l 1 . §-a vonatkozik a keresetadóról szóló 1875. XXIX. törvényczikknek a keresetadó II. osztályára vonatkozó intézkedéseire, oda módosítván azokat, hogy az állandó tételek a 10 frtig adót fizetőkre nézve leszállittassanak, a 4 százalók kereseti adó az 50 írtnál több adót fizetőkre nézve elejtetvén, mérsékelt állandó adótétellel pótoltassék. Czélja ezen intézkedésnek az ez adónem alá sorozott adózók terhein könnyíteni és adótörvényhozásunknak egyik oly intézkedését eltörülni, mely mint a helyes megadóztatás elveibe ütköző számos panaszra és megtámadásra okot szolgáltatott. Az 50 frtnál több adót fizetőkre kivetett mérsékelt állandó adótételek alkalmazása apasztani fogja azon veszteséget, melyet az államkincstár az állandó adótételek leszállítása a 4 t százalék kereseti adónak megszüntetése által szenved s mely veszteségek elseje 180,000 frtra, másika pedig, mint fent említem, 1.434,968 írttal mutatható ki, annyiból, hogy ezen veszteségek körülbelül 300,000 írttal csökkenni fognak. A törvényjavaslat 12. §-a a törvény végrehajtását a pénzügyministerre bízza. Kelt Budapesten. 1875. september 11-én. Széli Kálmán, s. k.
