Képviselőházi irományok, 1875. I. kötet • 1-48. sz.
Irományszámok - 1875-12. Simonyi Ernő és társai válaszfelirati javaslata
12. szám. 33 Felséged trónbeszédében arról méltóztatott bennünket értesíteni, hogy kormánya egész buzgalommal törekszik a bankkérdés jog és czélszerü megoldására. Engedje Felséged tiszteletteljesen megjegyeznünk, hogy mi akár más törvényeinkben, akár a Felséged uralkodása alatt álló országok és tartományokkal' 1867-ben kötött egyezményekben mit sem találunk, a mi égy önálló magyar jegybank felállítását kérdéssé tehetné. Mélyen érzi Magyarország ily hitel ós pénzintézet hiányát, melylyel Európa legkisebb országai és tartományai is már régóta birnak és mely nélkül az anyagi jólét fejlődése teljes lehetetlen. Nincs az összes kormányzati törvényhozási intézkedések között oly tárgy, melynek szükségességére ós sürgősségére nézve az ország közvéleménye oly hangosan ós egyetértőleg nyilatkozott volna, mint ezt egy önálló magyar jegybank mielőbbi felállítására nézve évek óta tette és teszi. Nincs semmi jogi tekintet, nincs semmi szerződési kötelezettség, a mi a nemzet ezen kívánságának kielégítését; anyagi jóléte fejlődhetésóre ezen első és mellőzhetlen feltételnek mielóbbi teljesítését akadályozhatná. Es valóban nem vagyunk képesek felfogni az okokat, melyek Felséged kormányait nyolcz esztendőn át akadályozták az önálló magyar jegybank felállításában. Tekintve hazánknak rósz kormányzatát ós az elvállalt aránytalanul nagy terhek és kötelezettségek által okozott valóban szomorú, majdnem kétségbeeső állapotát, tekintve az ország lakosainak, különösen a földmivelő ós iparos osztályoknak a végromlással határos általános elszegényedését és pusztulását: mi népképviselői kötelességünknek tartjuk Felséged előtt nyíltan és minden tartózkodás nélkül kijelenteni, hogy mi egy önálló magyar jegybank felállításának még továbbra való elodázását Felséged kormánya részéről menthetlen vétkes mulasztásnak volnánk kénytelenek tekinteni. A magyar pénz- ós hitelügy szilárd alapokra fektetett önállósításán kivül mind a termelés és kereskedelem fejlesztésének nélkülözhetlen feltételét, az önálló magyar vámterület felállítását tartjuk szükségesnek. Felséged a trónbeszédben azt mondja, hogy magyar kormánya a Felséged uralkodása alatt levő másik állam kormányával tárgyalásokat folytat az 1867. évi XVI. törvényczikk némely szabványainak módosítása iránt. Ezen törvény a Magyarország s a Felséged uralkodása alatt levő többi országok és tartományokkal kötött vám és kereskedelmi szerződést foglalja magában, a mely szerződés hazánk anyagi érdekeire nézve annyira káros, hogy a mig ezen szerződés fenn áll, Magyarország iparának s ezzel kapcsolatban földmivelése és kereskedelmének fejlődése lehetetlen. Életkérdés az reánk nézve Felséges ur! És ezt az emiitett törvény némely szabványainak módosítása által megoldani nem lehet. Ezen szerződésnek törvényszerű felmondása ós önálló magyar vámterületnek felállítása az egyedüli megoldás, melyet hazánk anyagi érdekei parancsololag követelnek. Önálló vámterület alapján készek vagyunk a Felséged uralkodása alatt álló többi országok és tartományokkal az érdekek kölcsönös méltányolása, a szomszédi és barátsági viszony fentartásának szempontjából vám- és kereskedelmi szerződésre lépni; megtenni mindent, mit az ő érdekeik kímélete tekintetében tehetünk; de az önfentartás ösztöne, hazánk iránti kötelességünk parancsolja, hogy saját érdekeink megóvására legalább is ugyan annyi gondot fordítsunk. Nem hisszük, hogy csalódnánk, ha hazánk pénzügyi bajainak legnagyobb részét ezen vám- és kereskedelmi szövetség következményének tekintjük, ha azt mondjuk, hogy az önálló vámterület felállítása,' melynek az önálló magyar kereskedelmi politika természetes következménye, a vámtarifáknak Magjwország érdekeinek megfelelő megszabása önmagában is elegendő azon hiány tetemes részének megszüntetésére, mely állami háztartásunkban létezik. Önállóság vám- és kereskedelmi ügyeinkben, iparunk és kereskedelmünk fejlesztése, — kútforrása lesz a jólétnek s az állam fentartása által szükségelt terhek könnyebb elviselhetósének. SÉPVH. IBOMÁNY. 1875-78, I. 5
