Képviselőházi irományok, 1875. I. kötet • 1-48. sz.

Irományszámok - 1875-12. Simonyi Ernő és társai válaszfelirati javaslata

34 12. szám. Felséged a magyar nemzet múltjára hivatkozva, azt azon áldozatok meghozatalára szólítja fel, melyeket pénzügyeinek rendbehozatala hazafiságától követel. Önérzettel hivatkozhatunk a történelem tanúságára, mely azt bizonyítja, hogy a magyar nemzet mindenkor kész volt meghozni azon áldozatokat, melyeket tőle a haza és trón érdekei megkívántak. Azonban kénytelenek vagyunk Felséged előtt nyíltan kijelenteni, hogy azon közterhek, melyeket népünk évek óta visel, a nemzeti közvagyonnal semmi arányban nincsenek ós a nép adóképességét már is tetemesen felülmúlják. Szám szerint kimutathatnék, ha nem volna köztudomású, hogy Európában Magyarország népe az, mely a legnagyobb egyenes adót fizeti. Ezen adóknak még magasabb fokozása annyit tenne, mint elvonni a néptől mind azt, a mit még a föld termékenyitésére, az amúgy is csekély ipar folytatására fordítani képes, minek is az volna következménye, hogy a nemzet adózói képessége még alább csökkenvén, az elvállalt kötelezettségek és terhek teljesítésére minden áldozatkészsége mellett is képtelenné válnék. Teljesen osztjuk Felségednek azon figyelmeztetését, miszerint a legüdvösebb intézmények, a legjobb kormány is csak előmozdíthatják a népek jólétét, csak biztosithatják a munka gyümölcsét, de ezt csak a nemzet támogatása érlelheti meg; hogy a közjólétet megteremteni, kellő fokra emelni ós tartósan megszilárdítani csak a valódi hazafiság, az egyéni szorgalom és kitartó munka képes. De kötelességünknek érezzük a legnagyobb őszinteséggel kijelenteni azt is, hogy valamint sem a valódi hazafiság, sem az egyéni szorgalom és kitartó munka nem képes elviselni a közvagyonossággal semmi arányban nem álló terhek folytonos fokozását; ugy nem képes leküzdeni az akadályokat, melyeket a pénz- és hitel hiánya és oly törvények és szerződések fentartása gördítenek elébe, melyek a nemzet anyagi érdekeinek fejlődését lehetetlenné teszik. Ezen akadályok elhárítását a nemzet méltán várja kormányától és a törvényhozástól, méltán várja azt is, hogy Magyarország törvényhozása előtt a törvények alkotásánál, egyezmények és szerződések kötésénél irányadók egyedül a magyar nemzet érdekei legyenek. Készséggel fogjuk tárgyalás alá venni azon előterjesztéseket, melyeket Felséged kormánya a reformkérdóseket illetőleg élőnkbe terjesztend. A főrendiháznak Felséged által figyelmünkbe ajánlott korszerű rendezése sürgősségét mi is érezzük. A törvényhozás ezen része alkotásában nincs öszhangzásban a választási alapra fektetett képviselőházzal és nem bir azon függetlenséggel, mely a kormány ellenőrzésére és a nemzet valódi érdekeinek kópviselésóre megkívántatik. A nemzet szellemi fejlődését a közoktatás terjesztése és javítása által előmozdítani a törvényhozás legkiválóbb kötelességei közzé sorozzuk. A vallásszabadság kérdésének valahára megoldásával és a kötelező polgári házasság intézményének behozásával a magyar nemzet régi óhajtása fog teljesülni ós az életben gyakran tapasztalt hiány fog kipótoltatni. Mindezek és más & nép javának és jólétének előmozdítására czélzó javaslatokat, a legkiválóbb figyelemmel veendjük tárgyalás alá ós az azok iránti megállapodásainkat annak idejében Felséged királyi szentesítése alá terjesztendjük. Szemünk előtt tartván Felséged legmagasabb intését, hogy minden vesztett perez, a haza 'vesztessége lenne, erélylyel és buzgalommal fogunk törvényhozói tisztünkben eljárni. Szemünk előtt tartandjuk más részről a lefolyt nyolez év tanúságát is, mely világosan bizonyítja, hogy érzékenyebben semmi sem sújtja a nemzetet, mint az, ha kellő megfontolás, minden oldalróli megvitatás nélkül elhamarkodva alkottatnak törvények, melyek a gyakorlatban az élet szükségleteinek ós a kitűzött czélnak meg nem felelnek.