Képviselőházi irományok, 1875. I. kötet • 1-48. sz.

Irományszámok - 1875-37. A magyar kir. ministertanácsnak észrevételei a magyar kir. állami számvevőszéknek az 1873. évi zárszámadásra vonatkozó részletes jelentésére

232 37. szám. A m. kir. közmunka és közlekedési ministerium 1874. június 12-én 806. eln. sz. alatt kelt s a m. k. állami számvevőszékhez intézett átiratának kivonata. Az idézett átirat végsoraiban Nagyméltóságod számvevőségem azon korábbi nyilatkozatából indulva ki, hogy az alrovatok rokon természeténél fogva sokszor bajos meghatározni, hogy a költségek voltakép melyik alrovat terhére számoltassanak el s igy szabad tér és alkalom nyilik azok összevegyítésére, azt jegyzi meg, hogy ennek elejét venni és az elszámolást egyszerüsiteni olykóp 'lehetne, miszerint egyes rokon természetű alrovatak megfelelően összeolvasztatnának, miáltal a különnemű költségek helyes nyilvántartása csorbulást nem szenvedne. E szives figyelmeztetést lehetőség szerint az igazgatás javára kivánván fordítani, ut- és hidépitészeti osztályomat ez iránt egyúttal meghallgatom és az eredményhez képest mielőbb fogok intézkedni, minek a mostani rendszer szerint, mely a rendes uti javadalommal csak kezelési, fenntartási és uj épitkezési rovatokat ismer, elvi nehézség nem áll útjában, önkényt értetvén, hogy az uj épitkezések rovatára e rendszabály nem fogna kiterjedhetni. Azon körülmény egyébként, hogy Nagyméltóságod ezúttal is az alrovatokra fordítja figyelmét, bármi eredménye legyen a meginditott tárgyalásnak, az a ministeriumnak az államszámvevőszékhez való viszonyára önkényt érthetőleg kihatással nem lehet, mert a költségvetési törvényekben 1873 óta az állam-uti javadalom csak a fentebbi rovatok szerint van megszavazva ós ha az államszámvevőszék felállításáról és hatásköréről szóló 1870-ik évi XVIII. törv. - czikket végig nézem: abban oly határozmányt nem találok, mely szerint az államszámvevőszék a költségvetési törvény rovatainál nagyobb részletekre terjedő időnkénti, tehát rendszeres kimutatásokat igényelhetne. Az idézett becses átiratot, valamint a f. é. 1580. és 1990. számú további iratokat együttesen véve szemügyre, ki kell tehát jelentenem f. ó. február 12-én 2531. eln. ós 11521 számok alatt kelt átirataim kapcsán, hogy mivel a törvények szerint ez meg van engedve és mivel az igazgatás egyszesüsitóse és egyúttal lehetőleg olcsóbbá tétele sürgősen szükséges, de mert az államszámvevőszéknek is egyik feladatát (24. §.) képezi, a számviteli szolgálatban a lehető egyszerűsítéseket eszközöltetni, én számvevőségemet nem kötelezhetem a különféle időszakonkénti kimutatásokat ós munkálatokat az államszámvevőszék czóljaira a fenntebbinél több részletezéssel készíteni, mit azonban azon világos megjegyzéssel toldok meg, hogy saját intern czéljainkra továbbra is a legnagyobb pontossággal az alrovatok szerinti feljegyzést ós nyilvántartást megkívánom és hogy azokat az államszámvevőszék is bármikor megtekintheti. Ha Nagyméltóságod ezen felfogásomhoz nem vélne járulhatni, szükséges leend e kórdóst az idézett törvényczikk 16. §-a értelmében a ministertanács elé juttatni Zichy s k. A kivonat hiteléül Wiedermann Lajos s k, eln. irodatiszt. A m. kir közmunka- és közlekedési minister ur 1874. évi július hó 17-én 1484. eln. sz. a m. kir. ministerelnök úrhoz intézett átiratának másolata. A közmunka- ós közlekedési ministerium a körébe tartozó^ egyes szolgálati ágak pénzkezelését tárgyazó havi utalványozási és megszüntetési jegyzékeket, továbbá az évnegyedes kezelési kimutatásokat, végre a zárszámadásokat a legújabb időig azon részletesebb alakban szolgáltatta az államszámvevőszéknek, a mely szerint való nyilvántartást saját czóljaira saját számvevősége által vezetteti és mely bővebb alakban a ministerium a képviselőháznak tenni szokott előterjesztéseiben évről évre a támasztott pénzbeli igényeket indokolja.