Képviselőházi irományok, 1872. XXVIII. kötet • 1153-1211. sz.

Irományszámok - 1872-1155. 1874. évi XXXIV. törvényczikk az ügyvédi rendtartás tárgyában

52 1155. szám. IX. FEJEZET Fegyelmi eljárásról. 73. §. A kamara választmánya csekélyebb kötelesség-szegesek esetében az ügyvédet, nyilatkozatának bekivánása után rendes fegyelmi eljárás megindítása nélkül is megintheti és rendreutasithatja. Ily határozatok ellen felébb vitelnek nincs helye. 74. §. A kamara választmánya a felek kérelme vagy bármely hatóság vagy kir. ügyész feljelentése folytán a kamara kerületében ügyködő ügyvédet panaszok ellenében a maga igazolására felhivhatja és erre 100 frtig terjedhető birság terhe mellett vagy fegyelmi eljárás fenyegetésével szoríthatja. 75. §. A fegyelmi vétségek felett a fegyelmi hatóságok elsőbiróságilag az ügyvédi kamara választmánya, másodhatóságilag a legfőbb Ítélőszék fegyelmi bírósága gyakorolja. Az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága az elnökön kívül négy választmányi tagból áll. Fegyelmi ügyekben az ügyvédi kart a kamara ügyésze mint közvádló képviseli. . . 76- §• Az eljárásra azon ügyvédi kamara fegyelmi bírósága illetékes, melynek ügyvédi lajstromában vádlott a tett elkövetésekor be volt jegyezve. Azonban a károsított fél azon ügyvédi kamara fegyelmi bírósága előtt is megindíthatja az eljárást, melynél vádlott a feljelentés idejekor van bevezetve. Az eljárást azon körülmény, hogy az ügyvéd az ügyvédi lajstromból magát kitöröltette, s hogy egyik kamara ügyvédi lajstromában nincsen bejegyezve, nem akadályozhatja. '•:.., ' 77. §. • '• ! • Ha több fegyelmi bíróság közt illetőségi összeütközés merül föl: a legfőbb Ítélőszék határoz. " 78. §. • ' A 75. §-ban megnevezett fegyelmi bíróság tagjai, a közvádló vagy vádlott kifogása folytán csak a polg. törv. rendtartás 56. §. és jelen törvény 24. §. utolsó bekezdése által meghatározott esetekben mellőzhetők. A kifogás felett az illető fegyelmi bíróság határoz. Jogorvoslatnak csak a véghatározat hozatala után van helye. 79. §. A fegyelmi eljárás vagy a kamara ügyészének kívánatára, vagy magánosok panaszára, vagy valamely bíróság, királyi ügyész, avagy egyéb hatóság feljelentésére, de mindig a vádlott és a kamarai ügyész meghallgatása után, az illető fegyelmi bíróság által rendelhető el. A hozandó határozat a kamara ügyészének, a kamara székhelyén levő királyi ügyésznek, és a vádlott ügyvédnek minden esetben, és ott a hol a panaszló magánfél van, ennek is kézbesítendő.