Képviselőházi irományok, 1872. XXVIII. kötet • 1153-1211. sz.

Irományszámok - 1872-1155. 1874. évi XXXIV. törvényczikk az ügyvédi rendtartás tárgyában

1155. szánt. 53 Ezen határozat ellen minden érdekelt fél élhet felebbvitellel, a határozat kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt. 80. §.' Ha a fegyelmi bíróság vizsgálatot lát szükségesnek, ennek teljesítésére az elnök a kamarának egyik tagját, mint vizsgáló biztost küldi ki. A fegyelmi bíróság tagja ily vizsgálattal soha sem bizathatik meg. 81. §. A vizsgáló biztos kihallgatja a vádlottakat, a panaszlót, iletőleg érdekelt feleket; szükség esetében megvizsgálja a vádlott ügyvédnek a panasz tárgyát képező ügyre vonatkozó könyveit és iratait, sőt azokat le is zárolhatja és kinyomoz minden körülményt, mely az ügy felderítésére szolgál. A mennyiben tanuknak és szakértőknek kihallgatása is szükséges, ezen kihallgatások eszközléseért, a vizsgáló biztos az illetékes bíróságot megkeresi, mely ezen megkeresésnek eleget tenni, és a biztost a kitűzött határnapról értesíteni köteles. A biztos a kihallgatásnál jelen lehet, a tanukhoz intézendő kérdések és azok megesketése iránt indítványt tehet. A tanuk, ha alapos aggodalom forog fenn arra nézve, hogy a fegyelmi bíróság előtti megjelenésük nem lesz lehetséges, ha vallomásuk döntő befolyással birni látszik, és megesketésük ellen aggály fenn nem forog, mindig megesketendők. 82. §. A vizsgáló-biztos a teljesített vizsgálatról pontos jegyzőkönyvet vezet, és ezt a vizsgálat befejezése után, az összes iratokkal együtt a kamara ügyészével közli. A kamara ügyésze szintúgy mint a vádlott, ha a vizsgálatot hiányosnak tartják, annak kiegészítését kívánhatják. Ha ez iránt a kamara ügyésze és a vizsgáló biztos közt véleménykülönbség támad, a kérdés felett a fegyelmi bíróság határoz, mely határozat ellen felebbvitelnek nincs helye. A vádlott is, ha magát a vizsgáló biztos eljárása által sértve érzi, a fegyelmi bíróságnál kereshet orvoslást. .• '. 83. §. A kamara ügyésze a vizsgálat befejezése, illetőleg kiegészítése után, az iratok vételétől számítandó 15 nap alatt köteles indítványát, az összes iratokkal együtt, a fegyelmi bíróság elnökének benyujtaui. 84. §. A kamara ügyészének indítványa fölött a fegyelmi bíróság határoz. E határozat a 79. §-ban megnevezetteknek kézbesítendő és a meg nem elégedő felek, a határozat kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt, felebbezést használhatnak. (79. §.) A vádhatározatban a tanuk és szakértők megidéztetése is elrendelendő. 85. §. . _ Ha a vádhatározat jogerőre emelkedett, az elnök az ügy tárgyalására határnapot tűz ki, melyre a kamara ügyészét, a vádlottat s a fegyelmi bíróság által netán kijelölt tanukat és szakértőket illetékes bíróságaik utján megidézteti s a határnapról egyúttal a kamara székhelyén levő királyi ügyészt és magánfeleket értesiti.