Képviselőházi irományok, 1872. XXVIII. kötet • 1153-1211. sz.

Irományszámok - 1872-1176. 1875. évci XII. törvényczikk a tengerész szökevények kölcsönös kiadatása tárgyában Görögországgal 1874. márczius 16/28-án kötött egyezményről

16S 1176. Lesquels, aprés avoir échangé leurs pleinspouvoirs respectifs, sönt convenus des articles suivants: Article 1. Les Consuls et autres Agents Consulaires des Hautes Parties contractantes, pourront fairé arréter et renvoyer, sóit a bord, sóit dans leur pays, les marins et toute autre personne faisant, a quelque titre que ce sóit partié de l'équipage d'un bátiment marchand ou de guerre de leur nation qui auraient deserté sur l'un des territoires des Hautes Parties contractantes. A cet effet, ils devront s'adresser par écrit aux autorités locales competentes et justifier, moyennant la presentation des registres du bátiment ou du röle de l'équipage, ou bien, si le navire était parti, en produisant une copie authentique de ces documents, que les personnes reelamées faisaient reellement partié de l'équipage. Sua cetté demande ainsi justifice, la remise des déserteurs ne pourra étre refusée. Ou donnera en outre aux Consuls Généraux, Consuls, Vice-Consuls et Agents Consulaires tout secours et toute assistance pour la recherche et l'arrestation de ces déserteurs qui seront conduits dans les prisons des pays et y seront détenus a la demande et aux frais de l'autorité consulaire jusqu'a ce que celle-ci trouve une occasion de les fairé partir. Cet emprisonnement ne pourra durer plus de trois mois, aprés lesquels et moyennant un avis donné au fonctionnaire consulaire trois jours a l'avance, la liberté sera rendue au prisonnier, qui ne pourra étre arrété de nouveau pour la mérne cause. Toutefois, si le déserteur avait commis quelque délit a térre, l'autorité locale pourrait surseoir a l'extradition, jusqu'a ce que le tribunal eut rendű sa sentence et que celle-ci eut recue pleine et entiére exécution. Les Hautes Parties contractantes conviennent, que les marins et autres individus de l'équisrJim. Kik jó és kellő alakban kiállított meghatalmazásaik kölcsönös közlése után, a következő czikkekben állapodtak meg: 1. Czikk. A magas szerződő felek consulai és más consuli ügynökei azon tengerészeket vagy a nemzetükbeli kereskedelmi vagy hadihajók legénységéhez tartozó bármely más személyeket, kik a magas szerződő felek egyikének területén megszöktek, elfogathatják és vagy a hajóra, vagy hazájukba visszaküldethetik. E végre írásban kell, hogy folyamodjanak az illetékes helybeli hatóságokhoz a hajó vagy legénységi lajstrom, vagy ha a hajó már előbb elindult volna, ezen okmányok hiteles másolatainak bemutatása által tartozván kimutatni azt, hogy a keresett egyének valóban a hajó legénységéhez tartoznak. Az ily módon igazolt megkeresésre a szökevény kiszolgáltatása meg nem tagadható. Azonfelül a főconsulok, consulok, alconsulok és consuli ügynököknek minden kitelhető támogatás és segély fog nyújtatni a szökevények felfedezésére és elfogatására, kik is a consuli hatóság megkeresésére és annak költségén fognak az ország börtöneiben mindaddig letartóztattatni, míg alkalom akad elszállításukra. Ezen fogság azonban három hónapon túl nem tarthat; ez idő elmultával és a consuli tisztviselőnek három nappal előbb történt tudósítása után a fogoly szabad lábra fog helyeztetni és ugyanazon okból újra többé el nem fogható. Ha azonban a szökevény szárazon követett volna el valamely büntetés alá eső cselekvényt, a helybeli hatóságnak szabadságában áll a kiszolgáltatást akkorra halasztani, mikor a birói ítélet felette meghozatott és végrehajtatott. A magas szerződő telek megegyeznek arra nézve, hogy oly tengerészekre, vagy a hajó le-