Képviselőházi irományok, 1872. XXVII. kötet • 1122-1153. sz.
Irományszámok - 1872-1148. Törvényjavaslat a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójáról
340 1148. szám. 4.§. Áz igazgatási és üzleti költségekhez számittatnak, illetőleg a nyers jövedelemből levonatnak : 1. a vállalat által kimutatott összjövedelemben benfoglalt azon jövedelem, mely föld, ház vagy bányaadóval megróvott ingatlan vagyonból vagy tőkekamat adóval megróvott avagy külön törvény által adómentesnek nyilvánított államkötvényekből származik; 2. elsőbbségi kötvények kamatai, tekintettel a tőkekamat és járadékadóról folyó 1875. évben megalkotott törvény 6. §-a b) pontjára, íordittatott legyen az ezen kötvények segélyével beszerzett összeg akár a vállalat megállapítására, akár annak kiterjesztésére, akár végre az üzletnek folytathatására; 3. jelzáloggal biztosított tőkék kamatai, tekintettel a tőkekamat és járadék-adóról folyó 1875. évben megalkotott törvény 6. §-ának c) pontjára, valamint azon üzleti kamatok is, melyeket a vállalat — a 2. pont alatt emiitett elsőbbségi kötvényektől függetlenül beszerzett s üzletébe befektetett idegen tőkék után fizet; 4. az első szervezés létesitése czéljából szükséges, egyszer-mindenkorra teendő költségek, mik közzé azonban sem az alapitóknak nem készpénzbeli betételei, sem azoknak netán bármi módon adott előnyök, sem a felszerelés költségei, melyek az értékcsökkenés fejében az 5. pont alatt engedélyezett levonások által amúgy is fedezvék, nem soroztainak; 5. azon költségek, melyek a leltár szerinti felszerelési állapot karbantartására, társulati czélokra szolgáló lakbérekre és irodaszerekre szükségesek és e czélra az üzleti év folytán valóban ki is adattak; 6. azon összegek, melyek gépek, gyári eszközök és egyéb üzleti felszerelések elhasználása által okozott értékcsökkenések pótlására alakított tartalékalapba helyeztetnek, mindaddig, mig ezen rendeltetésüktől el nem vonatnak; 7. a mérlegben behajthatlan követelések gyanánt kimutatott összegek. Ezen összegek nyilvántartandók s a mint részben vagy egészben behajthatókká válnak, adó alá vonatás czéljából a bevételekben külön mutatandók ki; 8. biztosító intézeteknél: a) a folyó koczkázatok fedezésére a későbbi évekre átvitt díjtartalékok; b) megtörtént károk után megállapított, de az év lezártával még ki nem fizetett díjak összegei; 9. az igazgatók, tisztviselők és szolgák fizetései, úgyszintén az igazgatóknak és az igazgatótanács tagjainak a jelenléti jegyekért járó összegek, végre biztosító intézeteknél az ügynökök dijai; 10. oly előlegezósi és önsegélyző egyleteknél, melyek üzleti tőkéjüket csak tagjaiktól havonkint 4, lietenkint pedig 1 frtot meg nem haladó részletekben szedett törzsbetétekből gyűjtik és a melyeknél egy törzsbetét 50 frtnál nem nagyobb, ha kölcsönöket csak tagjaiknak adnak és üzletüket az egylet tagjainak adott előlegezésen vagy kölcsönön tul más nyereményre vagy kereseti ágra nem terjesztik ki; az egyleti tagoknak kifizetett kamat-összegek a törzsbetétek 6«/ g-ának erejéig. 5. §. A 3-ik és 4-ik §§-ban meghatározott adóköteles jövedelem minden száz forintja után tiz forint fizetendő adóul, melynek 70%-ka állami adóul, 30°/ 0-ka pedig földtehermentesitési járulékul vétetik. 6. §• Az adófizetési kötelezettség a vállalat üzletbevételére következő hónap 1-vel kezdődik s azon hó végével szűnik meg, a melyben a vállalat üzletműködését megszünteté.
