Képviselőházi irományok, 1872. XXVII. kötet • 1122-1153. sz.

Irományszámok - 1872-1148. Törvényjavaslat a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójáról

1148. szám 341 A társulatok igazgatói vagy ha az igazgatóság székhelye külföldön van, belföldi meg­hatalmazottjai az üzlet megkezdéséről a község elöljáróságát kötelesek értesíteni. — Tartoznak továbbá a fő- és fiókintézetek székhelyének, továbbá az alapszabályoknak két példányban köz­lése s a befizetett részvénytőke pontos kitétele mellett azon kir. adóhivatalt értesíteni, melynek kerületében a társulat igazgatóságának vagy főügynökségének székhelye van, kijelölvén mind­azon fiókintézeteket, melyek után az adót együttesen szándékoznak leróni. Ezenkívül kötelesek a fiókintézetek üzletvezetői a fióküzlet megkezdéséről az illető köz­ség elöljáróságát is értesíteni. Az alapszabályok megváltoztatása, valamint uj részvények kibocsátása hasonló módon és helyen jelentendő be. 8. §• A társulatok adója mindig az adóévet megelőző 3 évi, a mennyiben pedig annyi éven át a társulat még fenn nem állana, az üzlet megkezdésétől számítandó időre készített mérleg alapján, a 3. és 4. §§-ok szabványainak figyelembe vétele mellett vettetik ki. •''-'••'';.V ;:;-;,' 9- §• ' A vállalat üzletadója rendszerint azon községben vettetik ki, melyben a vállalat igaz­gatásának, külföldi társulatokra nézve pedig ott, a hol a belföldi főügynökségnek székhelye van. Azon vállalatok, melyek azon községen kivül, hol üzletük központi igazgatása van, más községekben, de a magyar állam területén belül tartanak fióküzletet, fiókintézetet vagy raktárakat, a fővállalat székhelyén adóztatnak meg, ha a fióküzletek, fiókintézetek és raktárak a fővállalattal oly szoros összeköttetésben vannak, hogy azokat önálló üzletnek tekinteni nem lehet. Ha azonban a kapocs, mely a fővállalat és fióküzlet között létezik, csak arra szorít­kozik, hogy mindkettőjüknek közös igazgatásuk van, a fővállalat és a fióküzlet külön-külön rovatnak meg adóval azon községben, melyben vannak. Ha társulatoknál a vállalat székhelye nem ugyanaz, mely az igazgatásé, az üzletadó 20°| 0-ka az igazgatóság székhelyén, a fennmaradó 80%-ka pedig, mely az igazgatóság székhe­lyén nem levő vállalat jövedelmére esik, a vállalat székhelyén iratik elő. Ily esetekben az üz­letadót a vállalat igazgatóságának székhelyén működő adókivető bizottság állapítja meg. Vasúti vállalatok egész adója az igazgatóság székhelyén rovatik ki. A szabadalmazott osztrák állam-vasuttársulat, az első duna-gőzhajózási társulat, vala­mint a működésüket a monarchia mindkét államterületére kiterjesztő vállalatok által a magyar államkincstár javára az 1870. XVII. és 1873. XIII. törvényczikkek szerint fizetendő adó az e törvényczikkekben meghatározott módon állapittatik meg és szedetik be. 10. §. Az e törvény szerint kivetendő adó,az illető adóköteles vállalatok és egyletek igaz­gatói vagy ügyvezetői által az igazgatóság székhelyén teendő bevallás alapján, a 8. §. értelmé­ben állapittatik meg. A jövedelem-bevalláshoz köteles a vállalat igazgatója vagy ügyvezetője, a részvények utáni osztalékok, illetőleg kamatok felosztására és kifizetésére vonatkozó közgyűlési határozat­nak szabályszerűen hitelesített kivonatát s a vállalat jövedelmi mérlegét csatolni. Ha a jöve­delem-mérlegben más községekben levő oly fióküzletek jövedelmei is, melyek a 9-ik §. szerint külön adóztatandők meg, bennfoglaltatnának, e körülmény a fióküzletre eső jövedelemnek ki­tüntetése mellett a vallományi ivén megjegyzendő. Az adó kirovása az 1868. XXVI. törvény­czikkben körülirt módon történik. XXVII. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom