Képviselőházi irományok, 1872. XXVI. kötet • 1103-1121. sz.

Irományszámok - 1872-1108. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

1108. szám. 41 Az ügyvédi kamara fegyelmi birósága az elnökön kivül négy választmányi tagból áll. Fegyelmi ügyekben az ügyvédi kart a kamara ügyésze mint közvádló képviseli. 76. §. Az eljárásra azon ügyvédi kamara fegyelmi birósága illetékes, melynek ügyvédi lajstromában vádlott a tett elkövetésekor be volt jegyezve. Azonban a károsított fél azon ügyvédi kamara fegyelmi birósága előtt is megindíthatja az eljárást, melynél vádlott a feljelentés idejekor van bevezetve. Az eljárást azon körülmény, hogy az ügyvéd az ügyvédi lajstromból magát kitöröl' tette, s hogy egyik kamara ügyvédi lajstromában sincsen bejegyezve, nem akadályozhatja. 77. §. Ha több fegyelmi bíróság közt illetőségi összeütközés merül föl; a legfőbb ítélőszék határoz. 78 §. A 75. §-ban megnevezett fegyelmi biróság tagjai, a közvádló vagy vádlott kifogása folytán csak a polg. törv. rendtartás 56. §. és jelen törvény 24. §. utolsó bekezdése által meghatározott esetekben mellőzhetők. A kifogás felett az illető fegyelmi biróság határoz. Jogorvoslatnak csak a véghatározat hozatala után van helye. 79. §. A fegyelmi eljárás vagy a kamara ügyészének kivánatára, vagy magánosok panaszára,! vagy valamely biróság, királyi ügyész, avagy egyéb hatóság feljelentésére, de mindig a vádlott és a kamarai ügyész meghallgatása után, az illető fegyelmi biróság által rendelhető el. A hozandó határozat a kamara ügyészének, a kamara székhelyén levő királyi ügyésznek és a vádlott ügyvédnek minden esetben és ott, a hol panaszló magánfél van, ennek is kézbesítendő. Ezen határozat ellen minden érdekelt fél élhet felebbvitellel, a határozat kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt. 80. §. Ha a fegyelmi biróság vizsgálatot lát szükségesnek, ennek teljesítésére az elnök a kamarának egyik tagját, mint vizsgáló-biztost küldi ki. A fegyelmi biróság tagja ily vizsgálattal soha sem bizathatik meg. 81. §. A vizsgáló-biztos kihallgatja a vádlottakat, a paszlót, illetőleg érdekelt feleket; szükség esetében megvizsgálja a vádlott ügyvédnek a panasz tárgyát képező ügyre vonatkozó könyveit és iratait, sőt azokat le is zárolhatja és kinyomoz minden körülményt, mely az ügy felderítésére szolgál. A mennyiben tanuknak és szakértőknek kihallgatása is szükséges, ezen kihallgatások eszközléseért, a vizsgáló-biztos az illetékes biróságot megkeresi, mely ezen megkeresésnek eleget tenni és a biztost a kitűzött határnapról értesíteni köteles. A biztos a kihallgatásnál jelen lehet, a tanukhoz intézendő kérdések és azok megesketése iránt indítványt tehet. A tanuk, ha alapos aggodalom forog fenn arra nézve, hogy a fegyelmi biróság előtti megjelenésük nem lesz lehetséges, ha vallomásuk döntő befolyással bix-ni látszik és megesketésük ellen aggály fenn nem forog, mindig megesketendők. 6a