Képviselőházi irományok, 1872. XXVI. kötet • 1103-1121. sz.

Irományszámok - 1872-1108. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

ít 1108. szám. 82. §. A vizsgáló-biztos a teljesített vizsgálatról pontos jegyzőkönyvet vezet és ezt a vizsg álat befejezése után, az összes iratokkal együtt a kamara ügyészével közli. A kamara ügyésze szintúgy mint a vádlott, ha a vizsgálatot hiányosnak tartják, annak kiegészítését kívánhatják. Ha ez iránt a kamara ügyésze és a vizsgáló biztos közt véleménykülönbség támad, a kérdés felett a fegyelmi biróság határoz, mely határozat ellen felebbvitelnek nincs helye. A vádlott is, ha magát a vizsgáló biztos eljárása által sértve érzi, a fegyelmi bíróságnál kereshet orvoslást. 83. §. A kamara ügyésze a vizsgálat befejezése, illetőleg kiegészítése után, az iratok vételétől számítandó 15 nap alatt köteles indítványát, az összes iratokkal együtt, a fegyelmi biróság elnökének benyújtani. 84. §. A kamara ügyészének indítványa fölött a fegyelmi bíróság határoz. E határozat a 79. §-ban megnevezetteknek kézbesítendő és a meg nem elégedő felek, a határozat kézbesítésétől számita'dó 8 nap alatt, felebbezést használhatnak (79. §.) A vádhatározatban a tanuk és szakértők megidéztetésa is elrendelendő. 85. §. Ha a vádhatározat jogerőre emelkedett, az elnök az ügy tárgyalására határnapot tüz ki, melyre a kamara ügyészét, a vádlottat s a fegyelmi biróság által netán kijelölt tanukat és szakértőket, illetékes biróságaik utján, megidézteti s a határnapról egyúttal a kamara székhelyén levő királyi ügyészt és magánfeleket értesiti. A kamara ügyésze és a vádlott jogosítva van ezen határozatnak legalább 8 nappal a tárgyalás előtt történendő kézbesítésétől számított határidőnek első felében uj tanuk megidéztetését kérni, mely kérelem felett a fegyelmi biróság határoz. Ebbeli határozat ellen csak a véghatározattal egyidejűleg lévén felebbvitelnek helye. A mennyiben a megidézett tanú meg nem jelennék, pénzbírság vagy kényszerítő eszközök alkalmazása végett az illetékes biróság megkérendő. 86. §. Vádlottnak vagy megbízottjának jogában áll, az idézvóny vétele után az iratokat megtekinteni s azokat lemásolni. 87. §. A tárgyalás szóbeli s nyilvános, ha csak a nyilvánosság kizárását közerkölcsiség szempontjából a fegyelmi bíróság szükségesnek nem találja. 88. §. A tárgyalást az elnök a kitűzött ügy megnevezésével nyitja meg. Ezután a kamara ügyésze előadja rövid kivonatban a vizsgálat eredményét; és az elnök felolvastatja a szükséges iratokat, kérdéseket intéz a vádlotthoz s esetleg a tanukhoz, szakértőkhöz és a panaszló félhez, a tanukat és szakértőket, — ha megeskettetve még nem voltak— megesketteti. Az elnök után a bírák is tehetnek kérdéseket. A kamara ügyésze, valamint a vádlott az elnök utján szintén intézhetnek kérdéseket mind a tanukhoz, mind a szakértőkhöz.