Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.
Irományszámok - 1872-1029. A zárszámadási bizottság jelentése az 1870-ik évi állami zárszámadás megvizsgálása tárgyában
26 1029. SZÁM. körülmények következtében egészen más elveket és indokokat kellett érvényre juttatni, mint a melyekből az 1870. évi előirányzat kiindult. A költségvetés szerint a fősúly a termelésre és elárusitásra lett volna fektetendő, mivel azonban Diósgyőrött az elősitett szénmenynyiség elárusitása a diósgyőr-miskolczi vasút el nem készülése miatt lehetetlennek bizonyult, a termelést korlátolni kellett, mi egyúttal a költség kevesbedését vonta maga után. A Zsilvölgyben pedig azon okból, hegy annak kőszén-telepe minél nagyobb mérvben kiaknáztatván, a támasztandó igényeknek teljesen képes legyen megfelelni s ezzel a befektetett tőkének minélhamarább s bővebb kamatait hozza, czélszerübbnek találtatott az előművelést fekarolni s egész erővel folytatni. Ennek folytán a munkabérekre, anyagokra és anyagkészletekre, szállítási eszközökre, élelmi- és gyógyszerekre előirányzott költség elégtelenné vált valamint a kezelési kiadások is egy a művelet gyarapodásával szükséges teljes bányahivatal felállításával a költségvetés mérvén felül szaporodtak s noha egyéb üzemi költségek rovatán jelentékenyebb megtakarítások történtek, a túlkiadás elkerülhetlen volt. A zsilvölgyi kőszénbányát, illetőleg annak az államkincstár érdekében eszközölt nagyobb mérvű feltárását a zárszámadási bizottság közgazdászati szempontból is méltányolván, már az 1869. évi zárszámadás iránti jelentésében e bányányál felmerült tulkiadást indokoltnak vette. A pénzügyminister az 1870. évi kezelési évben e bányaművelésnél a fősnlyt az előművelés és az ez által szükségkép előidézett költségesebb berendezésre fektette, mely okból az előidézett tulkiadások indokoltnak vehetők ugyan; a zárszámadási bizottság azonban megjegyzés nélkül nem hagyhatja a pénzügyminister azon eljárását, hogy a bányánál időközben foganatosított ezen költségesebb eljárást, a képviselőháznak be nem jelentette, és e tekintetben póthitelért nem folyamodott. A vasműveknél 213.655 írt 78V 2 kr túlkiadás mutatkozik, mi azzal indokoltatik, hogy a nyersvas ára tetemesen felszökkenvén, Diósgyőr s Rhonitz számára, melyek évenként nagyobb mennyiségű nyers vasat kénytelenek magánosoktól vásárolni, ez évben az elősitettnél jóval nagyobb kiadás szükségeltetett, holott a tiszolczi második olvasztó el nem készülvén, onnét Rhonicz az elősitett nyers vasat sem nyerhette meg, a magánosoktól vett nyersvas készpénzül volt fizetendő, a Tiszolczról átveendő vas pedig, noha feltételezve volt, annak ára mint átfutó, a költségvetésbe fel nem vétetett. Továbbá, hogy Diósgyőrött szükségesnek találtatott nyersvas készletről gondoskodni, nehogy a napról-napra emelkedő nyersvas árak miatt szükségletét még magasabb árakon legyen kénytelen fedezni, a kőszén egyrészét pedig főkép a finomításhoz minthogy az altárna el nem készülte miatt a jobb minőségű kőszenet a diósgyőri telepekből nem szállíthatta, magánosoktól kellett készpénzen vásárolni, ezenfelül az uj vasgyár nem csak a kezdet nehézségeivel, de a rósz tüzelő illetőleg tüzelő hiány miatt üzemét gyakrabban kénytelen volt félben szakítani. Végre, hogy a govasdiai vasolvasztóhoz a gyalári vasérczek szállítása a vaspálya-épitések által okozott vonóerő hiány miatt csaknem lehetetlenné válván, nehogy vaskő hiány álljon be, az olvasztót s a gyalári bányákat összekötő vasútépítését s befejezését megfeszített erővel kellett folytatni, mi ismét jóval több költséget okozott, mint az előirányzatban elősitetett. Az egyéb fémbányáknál (fémbányák, fémbe váltó" hivatalok, pénzverdék, bányatermény- árudák) a túlkiadás 1,655.210 frt 46V 2 krt.
