Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.

Irományszámok - 1872-1051. A zárszámadási bizottság jelentése, a nyugdíjakról

1051. SZÁM. 209 Továbbá, mivel az 1867. márczius 10-ik előtt tett nyugdijak ügye már a fentebbiek szerint tisztázva lett, miután a kormány nyugdíjazásait az ez idők szerint érvényes gyakorlati szabályok szerint eszközli, miután az eddigi jegyzékek és tapasztalatok után nagy valószínűséggel megállapíthatók azon összegek, a melyek évenként nyugdíjazásokra fordítandók leszuek, ezentúlra elesik szüksége azon rendellenesség fentartásának, hogy a költségvetésben felvett nyugdijak idáig nem véglegesen szavaztattak meg. Miért is indítványozza a bizottság, hogy jövőre a nyugdijakra felveendő összegek is véglegesen szavaztassanak meg. Ez alkalommal az állami számszék észrevételei folytán azt is javaslatba hozza a bizottság, hogy hivatnék fel a kormány, miszerint jövőre az államot terhelő valamennyi nyugdijat egyesítve, vegye fel a költségvetésbe azon okból, hogy a költségvetési törvényből tudomást lehessen szerezni a nyugdijteher teljes összegéről. Az eddigi rendszer e tudomást a költségvetési törvény által nem nyújtja; mert p. o. az 1872. évi költségvetési törvény VI. fejezet 11. rovata alatt nyugdíjra 2,530.367 frt van engedményezve, holott a magyar államot terhelő nyugdij összege tesz ..... 3,134.841 frtot, és igy azonfelül mi a központi kormány közegei utján fizettetik, még fizet az állam 604.474 frtot, mi onnan ered, mert a nyugdij-összeg a gazdászat valamennyi ágánál s a jövedékek némelyikénél különkülön, az illető üzletbe elvegyít ;• nem pedig az illető ministeri tárcza részére megszavazott nyugdijakkal egybefoglalva mutattatik ki. Mi a számvevőségek terhét is szaporítja s nehezíti, sok eset fordulván elő, hogy 5 — 20 frtnyi összeg 4—5 izben is kimutattatik. A számszék javaslata ellenében a ministertanács azon észrevételt teszi, hogy nem csupán a már most elkülönítve kezelt nyugdijaknak jelen kimutatási rendszerét tartja meghagyandónak, de kívánatosnak tartja, hogy a nyugdijak valamennyi igazgatási ágnál külön számoltassanak el, mert igy az egyes kezelési ágaknál p. o. a posta vagy távirdánál, a tiszta jövedelmezőség sokkal világosabban előtüntettethetik, mint a jelenlegi rendszer mellett, Pedig az államnak főleg eladásra kerülő tárgyaknál tudni kell azt is, hogy ezeket mi nyugdij-teher nyomja, hogy az eladás tárgyaival ezek nyugdij terheit is átadni lehessen. A zárszámadási bizottság ezek ellenében azon meggyőződésben van, hogy a költségvetési törvényben összesitendő nyugdijak, úgyis az egyes tárczák sőt igazgatósági és kezelési ágak kimutatásai alapján készülhetnek el helyesen, tehát azok alapján készítendők. Ez okból semmi sem áll útjában azokat a költségvetési törvényben összesítve venni fel. De a kormány czélja is eléretik, mert tudni fogja, hogy egészben és nagyban minden egyes igazgatási s kezelési ágra mi nyugdij-teher hárul. Egészben . és nagyban csupán mert azt, hogy p. o. valamely jószágtestct teljes igazsággal mennyi nyugdij-teher illet, már csak azon okból sem lehet kimutatni, mert akárhány eset fordul elő, hogy egyik jószágtestnél ugyanazon idő alatt 4—5 nyugdíjazás is történik, mig a másiknál egy sem. Pedig azon nyugdíjazott tisztviselők nem mindig azon helyen szolgáltak. Azon indokot, hogy eladás esetében a nyugdij-teher is átadandó, meg épen clejtendőnek tartja a bizottság. Mert abban az államra kárt vél rejleni, mert a nyugdij-teher fejében nagy tőkét lenne kénytelen levonni az állam eladási áraiból. Miután a nyugdijasok ügye az állami számszék által már legnagyobb részében, az okiratok alapján átvizsgáltatott, az ujabb nyugdíjazások pedig az által az 1870: XVIII. törvényezikk 2 0. §-nál fogva ellenőriztetnek, feleslegessé vált, hogy a nyugdijasok egész jegyzékét évenként bemutassa a képviselőháznak. • Elegendő lenne csupán azokat terjeszteni be, melyeket a még meg nem vizsgáltak közül ezen'tul a beszerzendő adatok alapján megvizsgálni fog és a mélyekre nézve netalán az állami számszék é§ KÉPVH. IBOMÁNY. 1872/75. XXIV, 27