Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.
Irományszámok - 1872-1050. Az állam és egyház közti viszony rendezése ügyében kiküldött bizottságnak jelentése, a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat tárgyában
1050. SZÁM Melléklet az 1050. számú irományhoz. Törvényjavaslat a vallás szabadságáról. 1. §. Mindenki szabadon vallhat és követhet bármely hitet vagy vallást, s azt az ország törvényeinek korlátai között külsőképen is kifejezheti és gyakorolhatja. Ennélfogva senkit sem szabad törvényekbe nem ütköző akármely vallási szertartás gyakorlásában akadályozni, avagy hitével nem egyező vallási cselekmény teljesítésére kényszeríteni. 2. §. A polgári- és politikai-jogok gyakorlására való képesség a hitvallástól teljesen független. 3. §. Vallási hite vagy egyházi szabályai, senkit sem menthetnek fel törvényen alapuló bármely kötelesség teljesítésétől. I. Egyház alakítás. 4. §. Az állampolgárok az ország törvényeinek korlátai között s megtartása mellett szabadon egyesülhetnek hitfelekezeteket képező vallási testületekké vagyis egyházakká: egyházi szervezetüket önmaguk határozzák meg, s minden vallási és egyházi ügyeikben önmaguk intézkednek. 5. §. A törvényesen alakult hitfelekezetek vagyis egyházak jogokra és kötelességekre nézve egymás között és az állam irányában egyenlők a jelen törvény értelmében. Azonban az államnak a római és görög katholika egyházak iránt eddig gyakorolt minden jogai továbbra is fenntartatnak, mig ezen egyházak az önkormányzat alapján nem szervezkednek és ez iránt a törvényhozás külön törvénynyel nem intézkedik. Hasonlóul fentartatik az államnak a többi már eddig törvényesen bevett hitfelekezetek irányában eddig is gyakorolt, s egyes törvényekben megállapított főfelügyeleti joga s ez a jelen törvényben csak részletesebben állapittatik meg. Viszont a görögkeleti, a mindkét hitvallású protestáns- és unitaria egyházaknak törvényeinkben meghatározott egyházi önkormányzatuk továbbra is biztosíttatik. 6. §. A véduri jogviszony (patronatus) alapuló szolgálmányok szabályozásáról, valamint az egyháznagyi látogatáson (canonica visitatio) alapuló azon szolgálmányok rendezéséről, melyek a patroná • tusi jogviszonynyal függnek össze, külön törvény fog intézkedni, addig a jelenleg fennálló gyakorlat érvényben marad. 24* 187