Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.
Irományszámok - 1872-943. Törvényjavaslat az örökség és hagyomány birtokbavételéről s az azzal kapcsolatos jogviszonyokról
92 943. SZÁM. 81 — 84. §-hoz. Az osztály módozatánál mindenekelőtt az örökhagyó intézkedése veendő figyelembe. Az örökhagyó rendelkezési jogosultságából folyik, miszerint az osztályra vonatkozólag is intézkedhessek, megállapíthassa, melyik örökös minő vagyonok s minő értékben kapjon, s ebbeli intézkedései az örökösökre kötelezők; önkényt értetvén, hogy e tárgybeli rendelkezésekkel a köteles részre jogosítottak igényeit megrövidíteni nem lehet. A teljes cselekvési szabadsággal biró örökösök egyébiránt az osztályra nézve szabadon egyezkedhetnek , és ha az örökösök között gyám- vagy gondnokság alattiak is vannak, ez magában nem teszi nélkülözhetlenné, hogy az osztály bíróilag történjék. Sokkal egyszerűbb és a nem önjogu örökösök érdekeire legkevésbé sem hátrányos azon eljárás, mely szerint képviselőik egyezkedhessenek a nagykorú örökösökkel; a gyám- és gondnokság alattiak érdeke eléggé megvédve lévén az által, hogy az osztályos egyezséghez a gyámhatóságnak előleges engedélye vagy utólagos jóváhagyása köttetik ki. Ezen módozat lehetővé fogja tenni, hogy ott is, a hol kiskorúak vagy gondnokság alattiak vannak érdekelve, az osztály legtöbb esetben birói beavatkozás nélkül eszközöltessék. Az osztály tekintetében birói beavatkozás csak ott szükséges, a hol az örökösök maguk között saját ügyüket békés utón el nem intézhetik; ez esetben, ha csak egyetlen örökös kéri a birói beavatkozást, az osztálynak bíróilag kell eszközöltetni. A birói osztálynál követendő eljárást az alaki törvények szabályozzák. A telekkönyvi intézmény egyik alapfogalma, a nyilvánosság, teszi szükségessé a 82. §. azon intézkedését, mely szerint ingatlanok és telekkönyvi bejegyzések tárgyát képező jogok tekintetében az osztály harmadik személyek irányában csak a bejegyzés által válik joghatályaivá. A telekkönyvi bejegyzést azonban az osztályra nézve sem rendeli a 82. §. hivatalból eszközöltetni, ugyanazon okokból, melyek a 25. §-nál felhozattak. Az örökhagyó követelései és tartozásai egyszeri számtani műtét által oszthatók fel, itt tehát tényleges osztály nem szükséges, hanem a követelések és tartozások —• a mennyiben ellenkező határozott megállapodás nem jött létre — az örökösök között az örökösödési hányad szerint megosztottaknak tekintendők. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az örököiök az osztálynál másként intézkedhessenek, egyes követeléseket és tartozásokat egy vagy több örökös osztályrészébe sorozzanak vagy pedig az osztályrészeket az örökösödési hányad mellőzésével állapítsák meg. Az ilyen eltérő intézkedésre való jogosultság annál mellőzhetlenebb, mivel igen gyakran a hagyatéki vagyonoknak többi része czélsze-rüen csak ugy osztható meg, ha a kiegyenlítések a követelések és tartozások átvállalásával eszközöltetnek. Az osztály következménye miszerint a megosztott dologra vagy jogra vonatkozó okiratok az osztályos örökösök közös tulajdonává válnak, de mert a közös okirat csak egyik osztályos örökösnek lehet birtokában, azért a törvényjavaslat 84. §. meghatározza, miszerint az eredeti a legnagyobb hányaddal biró, tehát leginkább érdekelt örököst, egyenlő hányaddal birok között pedig a legidősbet illeti; a többiek pedig hiteles másolattal láttatnak el. Ezzel kapcsolatban megfelelően szabályoztatik azon kérdés, hogy a vagyoni értékkel nem biró családi irományok kit illetnek. 85—86. §§-hoz. Az osztály által az örököstársak a hagyatékból őket illető eszményi rész helyett a hagyatéki vagyonok meghatározott részét kapván, nem szenvedhet kétséget, hogy az örökösök egymást azon esetre, ha valamelyik örökös osztályrészül jutott vagyonok elvitattatnak vagy ha a dolgok oly hibái é:s hiányai fedeztetnek fel, melyek az osztálykor tudva nem voltak, az örököstársak egymást szavatolni, örököstársuknak kártérítést adni kötelesek. E kártérítésnél az osztálykori érték , illetőleg az akkori felvett és a felvenni kellendett érték közötti különbözet veendő figyelembe. Az időközi értékemelés és
