Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-943. Törvényjavaslat az örökség és hagyomány birtokbavételéről s az azzal kapcsolatos jogviszonyokról

943. SZÁM. 85 nyilatkozatnál fogva csak az örökség értéke erejéig lévén felelősek; ha az örökség értéke kevesebbet tenne 8.000 írtnál, s nem fedezné az adósságok összegét, a gyermekek a maguk vagyonából a hiány legcsekélyebb részét sem lennének kötelesek pótolni, jóllehet az egyetemleges kötelezettségnél fogva a hitelező a feltétlen nyilatkozat esetében jogosítva lett volna tőlük nem csak a hiány azon részét követelni, melyet saját örökrészeik értéke nem fedezett, hanem azt is, a melyet a nő örökrészének értéke nem fedezett; ellenben a nőtől az egyetemleges kötelezettségnél és feltételes örökösi nyilatkozat elmulasztásának jogi hatályánál fogva a hitelező az egész hiányt követelheti. Osztály után már a nőt nem terheli az egyetemleges kötelezettség, azért tőle azon hiány, melyet a gyermekek örökrészének értéke nem fedezett, nem követelhető; ellenben azon hiány, melyet saját örökrészének értéke nem fedezett, tőle követelhető azért, mivel a feltételes örökösi nyilatkoza­tot elmulasztotta. Az 56., 57., 58. §§-hoz. Az örökhagyó a hagyatéki terhek fizetése tekintetében a törvényben megállapított módozat­tól eltérhet, az örököstársak némelyeinek kötelezettségét kiterjesztheti, vagy egészben megszüntetheti. Ezen intézkedés az örököstársak között mindenesetre irányadó lesz, a mennyiben a szükség örökösök köteles részét nem sérti; de a hitelezőket csak annyiban fogja kötelezni, a mennyiben ők az eltérően megállapított arány szerint való kielégítésbe önmaguk beleegyeznek. Az 56. és 58. §§. ezen intézke­dése általánosan elismert jogelven alapulván, bővebb indokolást feleslegessé tesz. Szintén felesleges az 57. §J indokolása, minthogy annak első pontja a dologbani jogok jogi természetébőr önkényt folyik, a hagyományokra nézve pedig kétséget nem szenvedhet, hogy ellenkező intézkedés hiányában azokat az örököstársak azon módon tartoznak kifizetni, mint a hitelezők követeléseit. Az 59. §-hoz. Az 59. §. azon rendelkezése, hogy az, a ki örököstársát terhelő fizetést teljesít, ettől meg­térítést követelhet, általánosan elismert jogelven alapszik. Az 59. §. utópontjának intézkedését az örököstársak kölcsönös érdekének megóvása teszi szükségessé; mert különben megtörténhetnék, hogy az örököstársak egymás i-rányában való visszkövete­telési jogukat nem érvényesíthetnék, s kivált akkor, ha valamelyik örököstárs örökösödési illetőségét saját hitelezői lefoglalnák, helyette fizetni köteles örököstársai könnyen kárban maradhatnának. A 60. §-hoz. A 60. §. azon intézkedése, mely a hagyatéki eljárás folytán felmerülő s az örökösödési viszony tisztázására szolgáló lépések költségeit, továbbá a hagyatéki gondnoknak, a végrendeleti vég­rehajtónak és a 42. §. esetében az örökösnek költségeit és dijait a hagyatéki terhek közé számítja, a dolog természetéből folyván, bővebb indokolást nem igényel. Ha a hagyaték minden terhek fede­zésére elégtelen, akkor ezen a hagyaték érdekében szükségessé vált terhek előzetesen elégitendők ki. A 61 — 63. §§-hoz. A 29 — 34. §§. a hagyomány birtokbavételének módját szabályozták; a hagyományosok kötelezettségeiről szóló jogszabályokat a 61 — 63. §§. foglalják magukban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom